„Ezzelino da Romano” változatai közötti eltérés

Ezzelino [[II. Ezzelino da Romano]], [[Bassano del Grappa]] és más venetói hűbérbirtokok uralkodója, és Adelaide degli Alberti di Mangona fia volt, aki egy toszkánai grófi családból származott. Négyéves korában túszként Veronába küldték, de gyermekkora és neveltetése nem ismert.

Apja, aki egy viharos élet után szerzetes lett, régi német lovagcsaládból származott, amely [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád császártól]] Onara és Romano várakat nyerte hűbérül és amely nemsokára Olaszország leghatalmasabb nemesi családjainak egyike lett. Ezzelino da Romano Már kora ifjúságától, [[1208]]-tól részt vett a szomszéd városokkal folytatott harcokban. 1213-ban részt vett [[Este (település)|Este]] várának ostromában, amely apja egyik ellenségének, az 1212-ben elhunyt [[VI. Estei Azzo márki]], majd később fia, Aldobrandino birtokában volt. A krónikás [[Páduai Rolandino]] szerint az ifjú Ezzelino már ekkor élénk érdeklődést mutatott az ostromtechnikák iránt, és olyan gyűlöletet érzett az Esték iránt, amely egész életében kitartott. [[1223]] júniusában a Trevizó vidékén fekvő birtokokat örökölte, majd a [[Verona (Olaszország)|veronai]] nemességgel vállvetve harcolt a polgársággal.

Ravaszságával elérte, hogy a lakosság egy része [[podesta|podestának]] (a város főpolgármestere) válassza. Rövid időre elvesztette Veronát, de 1230-ban visszaszerezte.<ref name="EB1911">{{cite encyclopedia | year = 1911 | title =Eccelino da Romano | encyclopedia =Encyclopedia Britannica| pages=846-847| volume =8}}</ref> Ebben az időben a Verona feletti ellenőrzés azért volt fontos, mert II. Frigyes konfliktusban állt a Második [[Lombard Liga|Lombard Ligával]], az észak-itáliai városok szövetségével. Aki Verona felett rendelkezett, az elzárhatta a [[Brenner-hágóthágó]]t az [[Alpok]]on keresztül, és ezzel megakadályozhatta, hogy Frigyes számára erősítés érkezzen Németországból. Kezdetben Ezzelino a Lombard Ligát részesítette előnyben, amely el tudta zárni a Brennert, és győztesen kerülhetett ki a császárral való első összecsapásból. Később azonban testvérével, Albericóval együtt pártot váltottak, amikor kiderült, hogy a Liga a márciusi ellenségeiknek, különösen az Este és a San Bonifacio (Sambonifacio) tartományoknak kedvez. Hogy ebben az állásban megmaradhasson, a [[Guelfek és ghibellinek|ghibellinek]] ellen küzdöttSzigorával és erőszakos jellemével a nemesség fellázadt ellene, amely végül 1228-ban megbuktatta. Ekkor [[Vicenza]] és [[Padova|Padovával]] is konfliktusba került, ezért szorult helyzetében II. Frigyeshez közeledett, akinek [[1232]]. [[március 29.|március 29]]-én [[Cividale]]ban hűséget esküdött.