„Baphomet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}{{Kibővítés alatt}}[[Fájl:Baphomet.png|jobbra|bélyegkép|200px|Baphomet [[Eliphas Lévi]] ''Dogme et Rituel de la haute magie'' című könyvében]]
'''Baphomet''' az egyensúly [[szimbólum|szimbóluma]] a különböző [[okkultizmus]] és misztikus hagyományokban, amely a [[gnoszticizmus|gnosztikusoktól]] és a [[Templomosok|templomosoktól]] származik, bár időnként istenségnek vagy démonnak állítják be. A Baphomet név 1856 óta az [[Éliphas Lévi]] által rajzolt "sabbath-i kecske" képhez kapcsolódik, amely bináris elemekből áll, és az "ellentétek egyensúlyának szimbolizálását" képviseli: félig ember és félig állat, férfi és nő, jó és rossz, stb. Lévi szándéka az volt, hogy az egyensúlyról alkotott elképzelését szimbolizálja, és Baphomet a tökéletes társadalmi rend célját képviselje.
== Története ==
A Baphomet név 1098 júliusában jelent meg a ribemonti Anselm keresztes lovagnak [[Antiokheia|Antiochia]] ostromáról szóló levelében:<blockquote>Ahogy másnap hajnalodott, ők [azaz Antiókhia lakói] hangosan Baphomethhez kiáltottak; mi pedig csendben, szívünkben imádkoztunk Istenhez, majd megtámadtuk és mindnyájukat a város falain kívülre kényszerítettük.</blockquote>Aguilers-i Raymond, az [[első keresztes hadjárat]] krónikása arról számol be, hogy a [[Trubadúr|trubadúrok]] Mohamedre a Bafomet, a mecsetre pedig a Bafumaria kifejezést használták. A Bafometz név később, 1195 körül jelent meg Gavaudan trubadúr Senhors, per los nostres peccatz című [[Okcitán nyelv|okcitán]] költeményében. 1250 körül Austorc d'Aorlhac [[Keresztes háborúk|hetedik keresztes hadjáratának]] vereségét sirató verse ismét a Bafometet használja Mohamedre. 1250-ben a De Bafomet a címe Ramon Llull legkorábbi ismert műve, a Libre de la doctrina pueril négy fennmaradt fejezetének egyikének is, amely egy okcitán fordításban jelent meg.
[[Fájl:Templars Burning.jpg|bélyegkép|Két templomos máglyán való elégetése, 15. századi francia ábra.]]
Bafometet állítólag istenségként imádták a középkori templomos lovagrend tagjai. 1307 októberében [[IV. Fülöp francia király]] egyszerre sok francia templomost letartóztatott, majd vallomástételre kínoztatott. 1307 októberében. A Baphomet név még ugyanebben az évben megjelent a [[Templomosok|Templomos Lovagok]] [[Inkvizíció|Inkvizíciójának]] tárgyalási jegyzőkönyveiben. Több mint 100 különböző vádat emeltek a templomosok ellen, többek között [[Eretnekség|eretnekséggel]], [[Homoszexualitás a középkorban|homoszexuális kapcsolatokkal]], keresztre köpéssel és vizeléssel, valamint [[Szodómia|szodómiával]]. Ezek többsége kétes volt, mivel ugyanazok a vádak voltak, amelyeket a [[katharok]] és Fülöp király számos ellensége ellen emeltek; korábban elrabolta [[VIII. Bonifác pápa|VIII. Bonifác pápá]]<nowiki/>t is, és hasonló bűnökkel vádolta. Malcolm Barber mégis megjegyzi, hogy a történészek "nehezen fogadják el, hogy egy ilyen horderejű ügy teljes koholmányon nyugszik". A "Chinoni pergamen arra utal, hogy a templomosok valóban köpködtek a keresztre" - mondja Sean Martin, és hogy e cselekedetek célja az volt, hogy szimulálják azt a fajta megaláztatást és kínzást, amelynek egy keresztes lovagot a [[Arabok|szaracénok]] fogságába esve alávethetnek, ahol megtanították őket arra, hogyan kövessenek el [[Aposztázia|hitehagyást]] "csak az elmével, és nem a szívükkel". Hasonlóképpen, Michael Haag azt sugallja, hogy a szimulált Baphomet imádat valóban része volt a templomos beavatási rítusnak.
A Baphomet név több ilyen vallomásban is felbukkan. Peter Partner 1987-ben megjelent The Knights Templar and their Myth című könyvében megállapítja: "A templomosok elleni perben az egyik fő vádpontjuk az volt, hogy állítólag egy 'Baphomet' ('Baphomet' = Mahomet) néven ismert pogány bálványfejet imádtak." A tárgy leírása vallomásról vallomásra változott. Egyes templomosok tagadták, hogy bármit is tudnának róla. Mások kínvallatás alatt úgy írták le, hogy vagy egy levágott fej, vagy egy macska, vagy egy háromarcú fej volt. A templomosok valóban rendelkeztek több ezüst-aranyozott fejjel ereklyetartóként, köztük egy capud lviiim megjelölésűvel, egy másikról azt mondták, hogy [[Szent Eufémia]], és valószínűleg [[Hugues de Payns|Hugues de Payens]] tényleges fejét. A Baphomet nevű bálványra vonatkozó állítások csak a templomosok inkvizíciójában voltak jelen. Karen Ralls, a Templomos Lovagok Enciklopédiája szerzője szerint jelentős, hogy "sem a Templomos Szabályzatban, sem más középkori templomos dokumentumokban nem jelenik meg konkrét bizonyíték [Baphometről]".
[[Fájl:Pentagrams from La Clef de la Magie Noire.jpg|balra|bélyegkép|A francia okkultista Stanislas de Guaita La Clef de la magie noire (1897) című művéből származó rajzok, amelyek a Szellemnek az anyag (szentség), illetve az anyagnak a Szellem (gonoszság) feletti hatalmát ábrázolják. Figyeljük meg az Ádám, Éva, Samael és Lilith neveket.]]
A Baphomet név a 19. században került be a köznyelvbe, amikor a templomosok elnyomásának okairól szóló viták és spekulációk során felmerült. A modern tudósok egyetértenek abban, hogy a Baphomet név a "Mohamed" név ófrancia elferdítése volt, azzal az értelmezéssel, hogy a templomosok egy része a [[keresztes államok]] területét hosszú katonai megszállása során elkezdte az [[iszlám]] eszméket beépíteni a hitrendszerébe, és ezt az inkvizítorok [[Eretnekség|eretnekségnek]] tekintették és dokumentálták. Alain Demurger azonban elutasítja azt az elképzelést, hogy a templomosok átvehették ellenségeik tanításait. Helen Nicholson azt írja, hogy a vádak alapvetően "manipulatívak" voltak - a templomosokat "azzal vádolták, hogy mesebeli muszlimokká váltak." A középkori keresztények úgy vélték, hogy a muszlimok [[Bálvány|bálványimádók]] és [[Mohamed próféta|Mohamedet]] istenként imádták, a mahomet angolul mammet lett, ami bálványt vagy hamis istent jelent (lásd még: Középkori keresztény nézetek Mohamedről). Ezt a bálványimádást több chanson de geste is a muszlimoknak tulajdonítja. Például Bafum e Travagan isteneket találunk egy 1300-ban befejezett, Szent Honorat életéről szóló provence-i költeményben. 1235 előtt írt Chanson de Simon Pouille-ban egy szaracén bálványt Bafumetznek neveznek.
18 ⟶ 17 sor:
Pierre Klossowski szerint a Le Baphomet műben (1965, Editions Mercure de France, Párizs; angolra Sophie Hawkes fordította, és 1988-ban The Baphomet címmel az Eridanos Press kiadónál jelent meg): "A Baphometnek különféle etimológiái vannak... a három fonéma, amely a megnevezést alkotja, állítólag kódoltan a '''Ba'''sileus philoso'''pho'''rum '''met'''aloricumot is jelenti: a metallurgiai filozófusok, vagyis az [[Alkímia|alkímiai]] laboratóriumok uralkodóját, amelyeket állítólag a Templom különböző fejezeteiben hoztak létre. Az alak [[androgün]] jellege nyilvánvalóan a [[Kháldok|káldeusok]] [[Adam Kadmon|Adam Kadmonjára]] vezethető vissza, amelyet a [[Zóhár|Zohárban]] találunk" (164-165. oldal).
A 18. században megjelentek olyan spekulatív elméletek, amelyek a templomos lovagokat a szabadkőművesség eredetével igyekeztek összekapcsolni. A könyvárus, szabadkőműves és [[Illuminátus rend|illuminátus]] Christoph Friedrich Nicolai (1733-1811) Versuch über die Beschuldigungen welche dem Tempelherrenorden gemacht worden, und über dessen Geheimniß (1782) című művében elsőként állította, hogy a templomosok gnosztikusok voltak, és hogy a "Baphomet" a görög βαφη μητȢς, baphe metous szavakból képződött, ami a Taufe der Weisheit, "a bölcsesség keresztsége" jelentésű. Nicolai F. J. M. Raynouard szerint "a legfőbb Isten képmásának gondolatát kötötte hozzá, a [[Manicheizmus|manicheus]] gnosztikusok által neki tulajdonított nyugalmi állapotban", és "feltételezte, hogy a templomosoknak volt egy titkos tanításuk és több fokozatú beavatásuk", amelyet "a szaracénok közöltek ... velük" Továbbá a figura Baffometi-t a [[Püthagoreusok|püthagoreus]] pentagrammal hozta összefüggésbe:
[[Fájl:Abraxas Artistic representationi.jpg|balra|bélyegkép|Templomos lovagok pecsétje, amely Abraxas gnosztikus alakját ábrázolja.]] <blockquote>Hogy pontosan mi volt a Baffomet, "figura Baffometi" jele, amelyet a Teremtőt ábrázoló mellszobor mellkasán ábrázoltak, nem lehet pontosan meghatározni ... Úgy vélem, hogy az egészség és a jólét püthagoreus ötszöge (Fünfeck) volt: ... Ismeretes, hogy ezt az ábrát mennyire szentnek tartották, és hogy a gnosztikusok sok közös vonást mutattak a püthagoreusokkal. Azokból az imákból, amelyeket a léleknek az Ophite-imádók ábrája szerint el kell mondania, amikor az Istenhez való visszatéréskor az arkhónok megállítják őket, és tisztaságukat meg kell vizsgálni, úgy tűnik, hogy ezek a kígyóimádók úgy vélték, hogy elő kell adniuk egy jelet arról, hogy a földön tiszták voltak. Úgy vélem, hogy ez a jelkép volt a szent ötszög is, a beavatásuk jele (τελειας βαφης μετεος). - "Szimbólumok és szimbolizmus" a "Freemasons' Quarterly Magazine"-ban, 1854.</blockquote>Émile Littré (1801-1881) Dictionnaire de la langue francaise című művében azt állította, hogy a szó [[Kabbala|kabbalisztikusan]], visszafelé írva tem. o. h. p. ab, a templi omnium hominum pacis abbas, "minden ember békéjének templomának apátja, vagy atyja" rövidítése. Forrása az "Abbé Constant", azaz Alphonse-Louis Constant, Eliphas Levi valódi neve.
25 ⟶ 26 sor:
== Joseph Freiherr von Hammer-Purgstall ==
[[Fájl:Mysterium Baphometis Revelatum - Tab I, Fig 7-8.png|bélyegkép|Joseph von Hammer-Purgstall (1774-1856) egy sor vésett vagy vésett alakot, amelyeket számos feltételezett 13. századi templomi tárgyon (például csészéken, tálakon és koporsókon) találtak, a baphometikus bálványhoz társított.]]
1818-ban a Baphomet név a bécsi orientalista Joseph Freiherr von Hammer-Purgstall esszéjében jelent meg: Mysterium Baphometis revelatum, seu Fratres Militiæ Templi, qua Gnostici et quidem Ophiani, Apostasiæ, Idoloduliæ et Impuritatis convicti, per ipsa eorum Monumenta ("A Baphomet misztérium felfedezése, amellyel a Templomos Lovagok, akárcsak a gnosztikusok és az ophiták, elítéltettek hitehagyásért, bálványimádásért és erkölcsi tisztátalanságért, saját emlékműveik alapján"), amely egy bonyolult áltörténetet mutatott be, amelyet a templomos szabadkőművesség és ezen keresztül a szabadkőművesség lejáratására építettek. Nicolai nyomán azt állította, régészeti bizonyítékként a korábbi tudósok által hamisított "Baphometeket" és irodalmi bizonyítékokat, például a Grál-románokat felhasználva, hogy a templomosok gnosztikusok voltak, és a "templomosok feje" egy Baphomet nevű gnosztikus bálvány volt. <blockquote>Fő témája a Baphometnek nevezett képek ... amelyek számos múzeumban és régiséggyűjteményben találhatók, például Weimarban ... és a bécsi császári kabinetben. Ezek a kis kőből készült képek, részben hermafroditák, általában két fejjel vagy két arccal, szakállal, de egyébként női alakok, legtöbbjüket kígyók, a Nap és a Hold és más különös jelképek kísérik, és számos, többnyire arab nyelvű feliratot viselnek ... A feliratokat majdnem mind a Mete[, amely] ... szerinte nem a görögök Μητις-je, hanem az ophiták Sophia, Achamot Prunikos-a, amelyet félig férfi, félig nő, mint a bölcsesség, a természetellenes bujaság és az érzékiség elvének szimbólumát ábrázolták ... Azt állítja, hogy ezek a kis figurák olyanok, amilyeneket a templomosok egy tanú állítása szerint a koporsóikban magukkal hordtak. Baphomet Βαφη Μητεος, a metiszi keresztséget, a tűzkeresztséget vagy a gnosztikus keresztséget, az elme megvilágosodását jelenti, amelyet azonban az ophiták obszcén értelemben a testi egyesülésként értelmeztek ... az alapvető állítást, hogy azok a bálványok és kelyhek a templomosoktól származnak, megalapozatlannak tartják, különösen mivel a templomosok körében ismert képek inkább szentek képeinek tűnnek.
- "Baphomet" in "Encyclopedia Americana", 1851.</blockquote>Hammer esszéje nem maradt vitathatatlanul, és F. J. M. Raynouard a következő évben a Journal des savants-ban megjelentetett egy Etude sur 'Mysterium Baphometi revelatum' című tanulmányt. Charles William King kritizálta Hammert, mondván, hogy őt megtévesztették "a ... rózsakeresztes vagy alkímiai kuruzslók", Peter Partner pedig egyetértett azzal, hogy a képek "okkultista műhelyek hamisítványai lehettek." Legalábbis kevés bizonyíték volt arra, hogy a templomos lovagokhoz kössék őket - a 19. században néhány európai múzeum szerzett be ilyen ál-egyiptomi tárgyakat, amelyeket "Baphometek" néven katalogizáltak, és hiteltelenül azt hitték, hogy a templomosok bálványai voltak.
== Éliphas Lévi ==
| |||