„Biatorbágyi merénylet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
50. sor:
A biatorbágyi merénylet után bevezetett statárium azonban Matuska letartóztatása után is fennmaradt. Az illegális [[KMP]] 1932 júliusában letartóztatott vezetőit, [[Sallai Imre|Sallai Imrét]] és [[Fürst Sándor]]t is erre hivatkozva állították statáriális bíróság elé, ítélték halálra és végezték ki [[1932]]. [[július 28.|július 28-án]].
 
Korabeli széles körben elterjedt gyanú szerint a merényletet valójában [[Gömbös Gyula]] honvédelmi miniszter szervezte [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó jóváhagyásával.{{forrás}} Gömbös és Horthy e nézet szerint a szükségállapot kihirdetése révén akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] miniszterelnökkel szemben. Egyes történészek ma is ezen a véleményen vannak, és Matuskát csupán a merénylet egyik résztvevőjének tartják, aki később hajlandó volt mindent egyedüli tettesként magára vállalni. Bár konkrét bizonyítékok nincsenek, ezt a véleményt a merénylet és a későbbi kivizsgálása körüli számos furcsaság támasztja alá. (Az I. osztályú utasok jegyeitjegyét egyes vélemények szerint nem adták ki a vonatra. A titokzatos kommunista levél elhelyezése a helyszínen. A kétméteres pokolgépet egyedül hogyan vitte a helyszínre és töltötte meg ekrazittal Matuska? Matuska enyhe bécsi ítélete és elmebetegként való kezelése, noha nem volt az. A kommunisták ellen azonnal meginduló országos hajtóvadászat előre kidolgozott forgatókönyv szerinti lefolytatása.)
 
Elég erősen ellentmond ennek a feltételezésnek azonban az, hogy egy korábbi [[németország]]i és [[ausztria]]i vasúti robbantásnak is ő volt a tettese.