„Biatorbágyi merénylet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Vélemények a merénylet politikai hátteréről: egy utas egy jegy |
||
50. sor:
A biatorbágyi merénylet után bevezetett statárium azonban Matuska letartóztatása után is fennmaradt. Az illegális [[KMP]] 1932 júliusában letartóztatott vezetőit, [[Sallai Imre|Sallai Imrét]] és [[Fürst Sándor]]t is erre hivatkozva állították statáriális bíróság elé, ítélték halálra és végezték ki [[1932]]. [[július 28.|július 28-án]].
Korabeli széles körben elterjedt gyanú szerint a merényletet valójában [[Gömbös Gyula]] honvédelmi miniszter szervezte [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó jóváhagyásával.{{forrás}} Gömbös és Horthy e nézet szerint a szükségállapot kihirdetése révén akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] miniszterelnökkel szemben. Egyes történészek ma is ezen a véleményen vannak, és Matuskát csupán a merénylet egyik résztvevőjének tartják, aki később hajlandó volt mindent egyedüli tettesként magára vállalni. Bár konkrét bizonyítékok nincsenek, ezt a véleményt a merénylet és a későbbi kivizsgálása körüli számos furcsaság támasztja alá. (Az I. osztályú utasok
Elég erősen ellentmond ennek a feltételezésnek azonban az, hogy egy korábbi [[németország]]i és [[ausztria]]i vasúti robbantásnak is ő volt a tettese.
|