„Kálmán herceg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A muhi csata és Kálmán halála: megváltozott szakaszcím
38. sor:
Kálmán azon kevesek egyike volt, akik a [[Tatárjárás Magyarországon|mongol betöréskor]] is Béla mellett álltak, s aktívan részt vettek a harcban. A [[muhi csata]] közvetlen előzményeként 1241. [[április 10.|április 10-én]] éjszaka a tatárok átkeltek a [[Sajó (folyó)|Sajó]]n. Az ellenséget Kálmán és [[Csák Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin kalocsai érsek]] csapatai szorították vissza a folyóba, illetve a túlpartra. A részleges győzelmen elbizakodva a magyar harcosok többsége aludni tért, és csak kevesen virrasztottak fegyverben, köztük Kálmán és Ugrin. A tatárok azonban több ponton ismét átkeltek a folyón, és bekerítették a magyar tábort. Kezdetét vette a muhi csata. Miközben a magyarok többsége csak a menekülésre gondolt, a herceg és az érsek nagy személyes bátorságot tanúsítva harcolt, és mindketten súlyos sebeket szereztek. Ugrin belehalt a sebeibe.
 
Kálmán kivágta magát a bekerítésből, és [[Pest (történelmi település)|Pest]] felé menekült, majd a [[Duna|Dunán]] átkelve a [[Somogy vármegye|somogyi]] [[Segesd (Magyarország)|Segesd]]re ment. Innen Zágrábba vitték, ahol a [[Hainburg an der Donau|hainburgi]] [[Tatárjárás Magyarországon#MagyarországA pusztulásakirály menekülése, további mongol hadműveletek|fogságából]] szabaduló IV. Béla is tartózkodott. 1241 májusa során itt halt bele a muhi csatában szerzett sebeibe. A [[Pozsonyi Krónika]] szerint Iváncs faluban (ma [[Kloštar Ivanić]] [[Horvátország]]ban) a beginák templomában temették el.<ref>Közli: ''A tatárjárás emlékezete.'' Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987, 204-206. oldal</ref>
 
== Származása ==