„Az-Záhir Csakmak egyiptomi szultán” változatai közötti eltérés

Az első cserkesz származású mamlúk szultán, [[az-Záhir Barkúk egyiptomi szultán|az-Záhir Barkúk]] (1382–1399) vásárolta meg egy Alá ad-Dín nevű kereskedőtől, innen nevében az az-Záhiri és az al-Alái tag. (Egyébként ugyanettől a kereskedőtől került Barkúkhoz [[Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán|Ínál]], aki később szintén szultán lett.) Karrierje magasra ívelt: [[Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán|al-Asraf Barszbáj]] (1422–1438) idején főkamarás, [[Lovászmester|főlovászmester]], végül [[atabég]] (főparancsnok) lett. Az [[1438]] júniusában elhunyt szultán néhány héttel halála előtt tizennégy esztendős fiát, Júszufot jelölte ki örököséül a [[kalifa]], a négy vallásjogi iskolát ([[madzhab]]) vezető főbírók és az előkelőségek jelenlétében. A régensi feladatot Csakmak látta el, aki a mamlúkfrakciók rivalizálását kihasználva letette és előbb a kairói fellegvárban, majd [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]] helyezte őrizetbe Júszufot, átvéve a hatalmat.

Csakmak ellen rövidesen lázadás kezdődött Júszuf nevében az [[aleppó]]i és [[damaszkusz]]i helytartók részvételével, ám ezt [[1439]]-re sikerült levernie. Hatalmát így megszilárdítva már hadjáratokra is vállalkozott: a [[Ciprus (sziget)|Ciprust]] alávető Barszbáj nyomdokain haladva, a [[Kereszténység|keresztények]] kalózkodásra hivatkozva három alkalommal indított expedíciót a [[johanniták]] kezén lévő [[Rodosz (sziget)|Rodosz]] ellen ([[1440]], [[1443]], [[1444]]). Az első hadjárat eredménytelenül végződött: a johannitákkal vívott döntetlen csatát követően a flotta hazatért. A szultán erre flottaépítésbe kezdett Kairóban, [[Bejrút]]ban és [[Tripoli (Libanon)|Tripoliban]], ám a megerősített hajóhadat egy kis sziget kifosztása után ismét visszatérésre kényszerítette a vihar. A végső expedíció 1444 augusztusában elérte Rodoszt, ám a vár ostromába kezdő mamlúkokat visszaverték a lovagok. Csakmak ezután nem próbálkozott meg a sziget megszerzésével.