„Kofun-kor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elválasztandó az Aszuka-kortól, hogy legyenek köztük kulturális különbségek |
|||
22. sor:
A ''jamataikoku'' körül zajló egyet nem értés végett a tényleges Jamato uralkodás kezdete vitatott, de az általános megegyezés szerint általában 250-től számolják. Általánosan elfogadott az is, hogy a kofunokat a jamatok birtokolták és egészen a negyedik századig hegemóniát tartottak fenn. A területi uralkodók megmaradtak ezekben az időkben, olyan helyeken mint [[Kibi]] (a jelenlegi [[Okajama prefektúra]]), [[Izumo]] ([[Simane prefektúra]]), [[Koshi]] ([[Fukui prefektúra|Fukui]] és Niigata prefektúra), [[Kenu (japán prefektúra)|Kenu]] (észak-[[Kantó]]), [[Csikusi]] (észak-Kjúsú) és [[Hi]] (közép-Kjúsú). A jamatok csak a hatodik században kezdték el meghódítani az egész délkeleti térséget. A Jamatok kapcsolata Kínával a negyedik században kezdődhetett, a [[Szung su]] legalábbis erről számol be.
A Jamato alkotmányt, amely a késői ötödik században alakult csak ki,
Pár nyugati tudós a Kofun-kort néhol Jamato-korként is említi, főként azért, mert ez a
A Jamato név szinonimája lett szinte egész japánnak, ahogy a Jamato uralkodók elnyomták a többi vezetőt és mezőgazdasági területekre tettek szert. A kínai modellt követve (és átvéve a [[kínai írás]]t) központi irányítást kezdtek el kiépíteni alárendelt klánvezetőkkel, de folyton változó székhellyel (a korban nem volt egy főváros, ami hosszú ideig birtokolta volna ezt a címet). A híres erős klánok a [[Szóga]], [[Kacuraki]], [[Heguri]] és [[Koze]] klán volt a Jamato és Bize prefektúrákban, míg a Kibi az Izumó prefektúrában. Az [[Ótomo]] és [[Mononobe]] klánok voltak a hadügyi vezetők míg a [[Nakatomi]] és [[Inbe]] klánok gondoskodtak a rituális feladatokról. A mesterségek céhekbe rendeződtek.
33. sor:
===Nyelv===
A japánok, kínaiak és
===Haniva===
A harcosok páncélt és kardot viseltek, hasonlóképp mint északkelet-ázsiában, erre pedig remek példák a hanivák (埴輪, „agyagkör”), amik ezt a szokást megörökítették. Az agyagfigurák az arisztokrácia sírjai köré voltak helyezve felajánlásként, ezeknek formája pedig nem csak katonát formálhatott, hanem rengeteg mást is: madarak, lovak, legyezők, halak, házak, fegyverek, pajzsok, napernyők, párnák és emberi figurák. A ''[[magatama]]'' (勾玉, „ívelt drágakő")
===Az anyagi kultúra megjelenése===
A korban Japán közeli politikai és kulturális kapcsolatban állt Kína déli dinasztiáival a [[koreai-félsziget]]en keresztül. A legfényesebb példája ennek a szinte ugyan olyan mintákkal és stílussal bíró bronztükrök, melyeknek valószínűleg rituális jelentőségük is volt. A selyemhernyó-tenyésztés és szövés is a kínai eredetű [[Hata klán]]nak (''Qín'' 秦) köszönhető, legalábbis a japán történetek így számolnak be.
| |||