„Sztepan Klocsurak” változatai közötti eltérés

 

1938-ban a Központi Ruszin Néptanács delegációjának tagjaként részt vett Prágában a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról a cseh kormányzattal folytatott tárgyalásokon. 1938 januárjában a ruszin szojm tagjává választották. [[Avgusztin Volosin]] kormányában 1939. március 7–15. között egészségügyi, közmunkaügyi és gazdasági miniszter, majd március 15-én védelmi és mezögazdaséági miniszter volt. A Volosin-féle kárpátukrán államalakulat bukása és Kárpátalja [[Magyarország]]hoz történt visszacsatolását követően a németek által megszállt Prágába menekült, ott élt a [[második világháború]] évei alatt. A Prágát elfoglaló [[Szovjetunió|szovjet]] csapatokkal érkező [[SZMERS|SZMERS-különítmény]] 1945. május 14-én letartóztatta, majd a Szovjetunióba deportálták. Szovjetellenes tevékenység vádjával nyolc év kényszermunkára ítélték, a [[Vorkutlag|vorkutai Gulag-táborban]] tartották fogva. Büntetését 1953-ban életfogytiglani fogvatartásra módosították. Csak [[1957]]-ben térhetett vissza Prágába mint csehszlovák állampolgár. Élete hátralevő részében feketemunkásként geológiai méréseken dolgozott. Emlékiratainak első kötetében a Hucul Köztársaság történetét dolgozta fel, a második kötetben pedig az 1919–1945 közötti időszakot tekintette át. Emlékiratainak harmadik kötetét az 1945-től 1957-ig terjedő fogvatartásának akarta szentelni. Visszaemlékezései első kötetét ''Do voli'' („A szabadságig”) címmel 1978-ban adták ki [[New York]]ban. A második kötet előkészítése során a kéziratot a csehszlovák állambiztonsági szervek megtalálták és elkobozták, sorsa ismeretlen.

 

==Források==