„Rúth könyve” változatai közötti eltérés

Rúth könyve a szent iratok között rendkívül érdekes alkotásnak számít. Rúth a moábi népcsoportból származik, akik az Ószövetség többnyire negatív színben tüntet fel pogány vallásuk és a köztük valamint a zsidók közötti ellenségeskedés miatt. Az Ószövetség elismeri, sőt a maga formájában szemlélteti a zsidók és moábiak közti rokonságot, de Moáb nemzetének születését egy bűnös cselekedet, a vérfertőzés eredményeként írja le: Moáb és testvére Ammon Ábrahám unokaöcsének, Lótnak a gyerekei, akiket Lót két lánya szült. A zsidó törvények tiltották a vegyes házasságokat. Rúth könyve a tilalom túlzott merevsége ellen szól, s arról, hogy bizonyos esetekben szükségszerű kivételt tenni. Rúth, bár pogány családból való, de áldozatos és hűséges anyósához, aki néhai férje anyja volt. Pusztán szeretetből elfogadja Izrael Istenét az egyetlen istent, s követi anyósa népének hagyományait, igyekszik alázatos és hű szolgálatot tenni anyósa honfitársainak, amivel kivívja azok elismerését és megbecsülését. Nem utolsó sorbanutolsósorban szerepet játszik a dologban Isten akarata, aki a történelem irányítója és tettei mindig helyesek. A moábi Rúth Dávidnak, a zsidók későbbi nagy királyának lesz ezáltal a dédanya, akinek leszármazottja [[Jézus Krisztus]]. Az [[Újszövetség]]ben Jézus maga is nyíltan közli, hogy tanításainak sokkal erősebb hívei akadnak majd idegen, nemzsidó népek között, mindez azonban nem jelent közvetlen összefüggést az újszövetségi tanítás és Rúth könyve között.