„Asztalos Miklós (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kép
javítás
1. sor:
{{egyért2|az íróról, történészről|Asztalos Miklós (egyértelműsítő lap)}}
 
{{Személy infobox
|név= Asztalos Miklós
|kép= AsztalosMiklós.jpg
|képméret=
|képaláírás= Asztalos Miklós., [[Tolnai Új Világlexikona]] 1. 1926.
 
|képaláírás=Asztalos Miklós. [[Tolnai Új Világlexikona]] 1. 1926.
|születési név=
|születési dátumhely=[[1899]]. [[július 28.Budapest]]
 
|születési helydátum= [[Budapest1899]]. [[július 28.]]
|halál helye= [[Körösladány]]
|születési dátum=[[1899]]. [[július 28.]]
|halál helye=[[Körösladány]]
|halál dátuma= [[1986]]. [[február 23.]] {{életkor-holt|1899|07|28|1986|02|23}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma= [[író]], <br />történész, <br />forgatókönyvíró
|aláírás=
}}
 
'''Asztalos Miklós''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[július 28.]] – [[Körösladány]], [[1986]]. [[február 23.]]) magyar író, történész.
 
23 ⟶ 21 sor:
[[File:AsztalosMiklós1.jpg|thumb|A magyar nemzet története]]
[[File:AsztalosMiklós2.jpg|thumb|II. Rákóczi Ferenc és kora]]
[[Jog]]i és bölcseleti tanulmányait a [[kolozsvár]]i, budapesti és a [[pécs]]i egyetemeken végezte. Bölcsészdoktorátust [[1922]]-ben szerzett Pécsett. [[1930]]-tól az [[Országos Széchényi Könyvtár]] könyvtárosa volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekkel foglalkozó szakértője lett, amellett a ''Könyvtári Szemle'' című lap egyik szerkesztője is volt. [[1925]]-ben egyik alapítója, egyben elnöke lett a [[Bartha Miklós Társaság]]nak, [[Szász Béla|Szász Bélával]] közösen szerkesztette és jelentette meg a társaság évkönyvét.
 
Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is, [[Zakariás Gergely Sándor]]ral szerkesztette ennek kiadványsorozatát, köztük a ''Jancsó Benedek Emlékkönyv'' (Budapest, [[1932]]) című tanulmánygyűjteményt, valamint az ''A történeti Erdély'' (Budapest, [[1936]]) című összefoglalást. ''Wesselényi, az első nemzetiségpolitikus'' (Budapest, [[1927]]), ''Kossuth Lajos és az erdélyi kérdés'' (Budapest, [[1928]]), valamint ''A nemzetiségek története Magyarországon'' (Budapest, [[1934]]) című munkáiban eszmetörténeti kutatásai eredményét foglalta össze. [[Pethő Sándor]]ral közösen adta ki ''A magyar nemzet története'' ([[Szekfű Gyula]] bevezetésével, Budapest, [[1933]]) című, korában népszerű történeti áttekintését.
36 ⟶ 34 sor:
*''A korszerű nemzeti eszme. A revizió alapvetése''; Egyetemi Ny., Bp., 1933 ''(Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának kiadványai'')
*''II. Rákóczi Ferenc és kora'' (Bp., 1934)
*''A nemzetiségieknemzetiségek története MagarországonMagyarországon – betelepülésüktől máig''; Lantos, Bp., 1934
*''A monarchiától az utódállamokig. Honnan és hová vezet a magyarság útja?''; Hajdu Dénes, Bp., 1934
*''Erdély története''; Hungária Ny., Bp., 1936 (''Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának kiadványai'')
57 ⟶ 55 sor:
 
==Források==
 
*{{MIL|21|64}}
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00492.htm A Magyar életrajzi lexikon szócikke]
 
==Külső hivatkozások==
 
*[http://mek.oszk.hu/02200/02210/02210.pdf Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc élete és kora című munkája a Magyar Elektronikus Könyvtárban]
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Asztalos Miklos}}
 
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Körösladányiak]]