„BMP–2” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hivatkozásjavaslatok funkció: 2 hivatkozás hozzáadva. |
|||
24. sor:
Az 1966-ban a Szovjetunióban rendszeresített, majd széles körben exportált, a maga korában újszerű konstrukciónak számító BMP–1-gyel az 1970-es évek helyi háborúiban (pl. az 1973-as [[jom kippuri háború]]) szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a fegyverzete hamar elavult, sem a 2A28 Grom sima csövű ágyú, sem a [[9M14 Maljutka]] [[páncéltörő rakéta]] nem volt hatékony. Ezért döntés született a Szovjetunióban a BMP–1 továbbfejlesztéséről. Ez elsősorban a harcjármű fegyverzetét érintette. Több prototípus készült a BMP–1 alapjain, közülük az 1974-ben megépített ''objekt 675'' tervszámú prototípus lett a későbbi BMP–2. A tornyot megnövelték, a fő fegyverzetet 30 mm-es [[2A42]] típusú gépágyúra cserélték.
A BMP–2-t 1982-ben mutatták be a nyilvánosságnak és a BMP-1 kiegészítésére szánták. Páncélzata gyenge volt, viszont ezt kompenzálta jól döntött homlokpáncélja és alacsony sziluettje. Hátsó ajtói üregesek, és üzemanyagtartályként funkcionáltak, ami sebezhetővé tette a mellette ülő katonákat. A személyzet kényelmesnek nem nevezhető körülmények közt dolgozott, viszont a szállított katonák a jármű belsejéből is használhatták a fegyvereiket. A kétfős toronyban operált a lövegkezelő és a parancsnok. A
== Források ==
| |||