„Frontális osztálymunka” változatai közötti eltérés

Lényege, hogy a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és gyakran azonos ütemben, párhuzamosan vesznek részt az elsajátítás folyamatában. A [[frontális munka]] szervezése nem kötődik az osztály fogalmához. Akár egy osztály, akár több osztály tanulóiból ideiglenesen működő szervezeti keretről van szó akár egy osztályból csak néhány tanulóról, minden esetben frontális szervezésről beszélünk. A frontális munka alkalmazása nem kötődik kizárólagosan egyik módszerhez sem. A [[pedagógus]] direkt irányítása dominál. A direkt irányítás következtében a tanulók ritkán kerülnek döntési szituációkba. Ez a direkt irányítás a frontális munkában vezérlés jellegű. A frontális munkának ez a változata csak a [[tanulás]] lehetőségeit kínálja fel a tanulóknak[[tanuló]]knak, feltételeit nem biztosítja.

A gyermekre[[gyermek]]re, az ifjakra figyelés igényének következtében először a [[reformpedagógia]] egyes irányzataiban, az utóbbi években, a közoktatásban is kialakult a frontális munkának egy olyan, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében realizálható változata, amely úgy jelenti az egységességet, hogy közben módot ad az egyéni sajátosságok megnyilvánulására, figyelembe vételére. A [[frontális munka]] e változata ezért nemcsak a tanulás lehetőségeit, hanem feltételeit is biztosítja a tanulók számára, így besorolható az adaptív oktatást lehetővé tevő szervezési módok közé. A frontális munka e változatában úgy valósul meg az egységesség, hogy az osztály/a csoport tagjainak ismeretén alapul, s a tanulók lehetőséget kapnak a sajátosságaik szerinti munkára. A feldolgozott tartalom és az időtartam azonos, de nem szorítanak az azonos célok, nem kap szerepet az azonos ütem. Nemcsak a tanulás lehetőségeit, hanem a feltételeit is biztosítani tudja a tanulók[[tanuló]]k számára.