„I. Frigyes brandenburgi választófejedelem” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
link |
||
5. sor:
{{hasonló|[[I. Frigyes (egyértelműsítő lap)]]}}
'''I. Frigyes''' {{szülhal}} [[Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája|brandenburgi választófejedelem] [[1415]]-től haláláig.
== Élete ==
Frigyes a [[Hohenzollern-ház]]i [[V. Frigyes nürnbergi várgróf|V. Frigyes]]nek (1333–1398), Nürnberg várgrófjának fiaként született [[1371]]-ben. [[1396]]-ban a [[Magyar Királyság|Magyarország]]ra jött, és [[Zsigmond magyar király]] kíséretében részt vett a [[nikápolyi csata|nikápolyi csatában]]. [[1398]]-ban elhunyt édesapja, Frigyes pedig a felosztott várgrófságból
[[1409]]-ben támogatta Zsigmondot a magyar főnemesekkel szembeni küzdelemben, amiért Zsigmond {{szám|20000|tallérra}} szóló kötelezvényt adott Frigyesnek. Frigyes ezek után továbbra is szimbiózisban élt Zsigmonddal, és nagy sikerrel működött [[1410]]-ben Zsigmond német királlyá való választása körül. Zsigmond hálából [[1411]]-ben korlátlan hatalmú császári biztosként Brandenburgba küldte Frigyest – egyúttal ígéretet is tett, hogy Frigyes mindaddig Brandenburg élén maradt, amíg ő maga ki nem fizet neki {{szám|100000|aranyforintot}}.
Frigyes tehát [[1412]]-ben Brandenburgba ment, ahol 2 éven keresztül küzdött a dacos és erőszakos [[junkerek]]kel, különösen a Quitzow-családdal. [[1414]]-re sikerült helyreállítania a közbékét, ezért a [[tangermünde]]i rendi gyűlés elismerte Frigyest urának és hálát szavazott neki a közbéke helyreállításáért. [[1415]]-ben Frigyes is elment [[konstanzi zsinat]]ra, ahol – az [[IV. Frigyes osztrák herceg|Üreszsebű Frigyes osztrák herceg]] támogatásával – a zsinatról megszökött, és ezért birodalmi átokkal sújtott [[XXIII. János (ellenpápa)|XXIII. János ellenpápa]] után indult és elfogta a herceggel együtt. Ezért a tettéért Zsigmond [[1415]]. [[április 30.|április 30-án]] a [[Brandenburgi Választófejedelemség|brandenburgi őrgrófság]] örökös urává és császári főkamarássá nevezte ki, [[1417]]. [[április 18.|április 18-án]] pedig személyesen iktatta be Frigyest [[Konstanz]]ban új méltóságába. Frigyes új országával nem sokat törődött, továbbra is inkább birodalmi ügyekkel foglalkozott. Mint birodalmi fővezér szerepelt a [[huszita háborúk|husziták elleni háborúk]]ban jeleskedett. ([[1432]]-ben bosszúból a husziták Brandenburgba is betörtek.)
[[1420]]-ban elhunyt Frigyes bátyja, [[III. János nürnbergi várgróf]] (1369–1420), így Frigyes megörökölte a Nürnbergi Várgrófság másik részét, Brandenburg–Bayreuthot is. Ezek után mindent megtett, hogy Szászországot és Lengyelországot is megszerezze, óhaja azonban nem teljesült. Amikor a [[Szász
== Jegyzetek ==
|