„Ambrózy Béla (méhész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) kategória hozzáadva (a HotCattel) |
link |
||
35. sor:
1874-ben megalapította 90 taggal együtt a Temes vármegyei Gazdasági Egyesületet, melynek „vagyonát 40 ezer koronával és egy 10 holdas amerikai szőlőteleppel gyarapította”. Az egyesület elnöke volt 1874–1902 között. Ezután „negyedévszázados aktivitása” elismeréseként díszelnökké választották és megfesttették arcképét. 70. életéve betöltésekor, 1908-ban pedig bensőséges ünnepséggel köszöntötte a szervezet, amelyet a 20. század első évtizedében unokaöccse, Ambrózy Lajos irányított.
1875-ben alapító tagként belépett a [[Grand Miklós]] (1837–1893) által létrehozott Délmagyarországi Méhészegyletbe, és annak lapjában az ''Ungarische Biene''-be is dolgozott, ahogy írja: ''„...itt voltak első összeütközéseim, melyek – sajnosan – nem mindig glacékeztyűkkel folytak”''.
1876-ban ismét visszalépett a seregbe, és a szerb–török háborúban mint írja „a török zsarnokság és a buta szűkkeblűség ellen a szerbek szabadságáért” harcolt.
55. sor:
1896-ban [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] kinevezte a [[Agrárminisztérium|földmívelésügyi minisztériumba]] méhtenyésztési szaktanácsadónak, mely kinevezést az őt követő miniszterek is fenntartottak. Ambrózy a korszerű, európai szintű méhészet egyik magyarországi képviselője, nyugati tapasztalatai alapján a vándorméhészet és a vándorlásra alkalmas ún. kettős ikerkaptár elterjesztője. Eredményeinek köszönhetően az egy méhcsalád után 1889-ben elért 5-6 kg-os mézhozam 33–35 kg-ra emelkedhetett. Tapasztalatait, tanácsait cikkeiben és több kiadást megért fő művében fejtette ki.
Erőfeszítéseiben, előremutató törekvéseiben legközelebbi támogatójává, munkatársává és barátjává a [[Buziásfürdő|Buziás]]on méhészkedő [[Grand Miklós]] (1837–1893) néptanító vált, aki [[Temes vármegye|Temes]], [[Torontál vármegye|Torontál]], [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény]], [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog]], [[Arad vármegye|Arad]], [[Csanád vármegye|Csanád]] megyékben „minden községben iskolai méheseket hozott létre”. A [[Agrárminisztérium|Földmívelésügyi Minisztérium]] Ambrózy Béla közbenjárására és szorgalmazására nevezte ki Grand Miklóst 1882-ben méhészeti vándortanítónak, majd 1885-ben a méhészeti vándortanítói intézmény országos szakfelügyelőjének és vezetőjének. ''„Furcsa barátság volt ez. A néptanító és a főnemes, áthidalva az óriási társadalmi szakadékot, egymást segítve emelték megillető helyére a magyar méhészetet.”''<ref>Lásd Szekernyés János, I.m.</ref>
[[Gödöllő]]n 1902. június 1-jén a koronauradalomból elkerített 40 holdas területen a magyar méhészet fejlesztése céljából Magyar Királyi Méhészeti és Gazdasági Szakiskolát valamint 280 méhcsaláddal méhészeti mintagazdaságot nyitottak. Az avató ünnepségen báró Ambrózy Béla is részt vett s beszédet tartott.
| |||