„Kinizsi Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 14 változtatást (84.236.34.44 és Pep250), visszaállítva Forest576 szerkesztésére
Címke: Kézi visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
74. sor:
'''Kinizsi Pál''' ([[Temeskenéz]], [[1431]]? – [[Szendrő (Szerbia)|Szent-Kelemen]], [[1494]]. [[november 24.]]), a [[Magyar Királyság]] [[országbíró]]ja, [[Zala vármegye]] ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaság számba megy.
 
== ÉletrajzaGecije ==
Kinizsi Pál nevét [[1467]]-ben említik először Mátyás király egyik rendeletének lábjegyzetében.<ref>{{CitLib|capaut=Horváth Richárd|cap=A bélteki Drágfiak és a királyi udvar kapcsolata a Hunyadiak korában|tit=A Szilágyság és a Wesselényi család (14.-17. század)|loc=Kolozsvár|red=Erdélyi Múzeum-Egyesület|ser=Erdélyi Tudományos Füzetek|sernr=277|ass=Szerk. Hegyi Géza és W. Kovács András|ann=2012|url=http://real.mtak.hu/10655/1/Dr%C3%A1gfiak%20%C3%A9s%20M%C3%A1ty%C3%A1s.pdf|pag=179}}</ref> Születési idejét nem tudni pontosan. A történészek véleménye szerint nemesi származású volt születése óta, a feltételezések szerint bihari kisnemesi család sarja, bár Kinizsi nevű családok Székelyföldön, illetve Abaúj-Torna megyében ([[Nagykinizs]]) is előfordultak. Apjáról lehet tudni, hogy harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. A legendák szerint molnárlegény volt, de ezt a lehetőséget a származására vonatkozóan elvetik.
 
83. sor:
 
Temesi ispán volt [[1479]]-ben, amikor egy [[Oszmán hadsereg|török sereg]] Haszán-oglu Isza bég vezetésével betört [[Magyarország]]ra és feldúlta [[Királyföld|Szászföldet]] (a korabeli források 80, vagy 35-40 ezer fős hadról beszélnek, de a tényleges szám ennél kisebb, 6 vagy 12-15 ezer fő lehetett). Kinizsi [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] erdélyi vajdával együtt [[1479]]. [[Október 13.|október 13]]-án [[Kenyérmezei csata|Kenyérmezőnél]] hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett.{{refhely|E. Kovács Péter|142. o.}}
Erről a haditettről [[Antonio Bonfini]] érzékletes korabeli híradása is beszámolt: „''Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanulés felrúgott egy darab vasat. seggébe és megbaszódott.mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe.''"
 
1481-ben [[I. Mátyás magyar király|MátyásMelindusz királyMadafakusz geci fasz]] a déli végek védelmével bízta meg, és [[1482]]-ben [[Szendrő (Szerbia)|Szendrő]]nél győzelmet aratott az ellenséges hadsereg felett.
 
Életében számos hadjáratot vezetett a török uralom alatt álló Szerbiába. Mivel a Délvidék lakossága erősen megcsappant a török betörések következtében, ezért Kinizsi a hadjáratok alkalmával tömegesen hozott Magyarországra szerbeket, akiket letelepített ezeken a területeken és katonai szolgálatra alkalmazta őket.
 
Mátyás halála utánuuuuuuuuuuuuuwwwwwwwwwwwwwwwwwwwuuuuuuuuuuuuu Kinizsii [[Corvin János]] ellen fordult, s [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király mellé állt. [[1490]]-ben [[I. Miksa német-római császár]] elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. [[1492]]-ben megsemmisítette a szétzüllött [[Fekete sereg]]et, de azt követően, élete végén ismét a törökök ellen harcolt. [[1494]]-ben megmentette [[Belgrád|Nándorfehérvár]]t az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört [[Szerbia|Szerbiába]] és [[Bulgária|Bulgáriába]] is, majd végülhátha Szendrőazt ostrománálhitted életéthogy vesztette.puskázni Számostudsz rangotakkor viselt,nagyot többektévedtél köztte voltkis temesifaszom ispángecije.Ne ([[1484]]),fűrgyé Máramaros megyei ispán ([[1467]]) és országbíró ([[1494]])le.
 
== Emléke ==