„Maraton” változatai közötti eltérés

* A leggyorsabb magyar női maratonista [[Földingné Nagy Judit]]: ''2:28:50 (Berlin, 1996''<ref>{{Cite web |url=http://www.futanet.hu/cikk/bhirek16-jubileum-husz-eve-futotta-orszagos-csuscsat-foldingne-nagy-judit |title=Jubileum! Húsz éve futotta országos csúcsát Földingné Nagy Judit - Futanet.hu |accessdate=2018-12-09 |work=www.futanet.hu}}</ref>'')''. ([[Kálovics Anikó]] 2006-ban Capriban elért ''2:26:43''-as eredményét nem hitelesítették, mert a pálya lejtése, valamint a rajt és cél közötti távolság a megengedettnél nagyobb volt.)

A maraton név ''[[Pheidippidész]]'' görög katona legendájához kapcsolódik. Amikor a [[görög–perzsa háborúk]] során [[i. e. 490]]-ben az athéni seregek a [[Marathóni csata|marathóni csatában]] vereséget mértek a túlerőben lévő [[Óperzsa Birodalom|perzsa]] seregre, a perzsák hajóhada [[Athén]] ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a mintegy 150 mérföldnyi távolságot [[Marathón (Görögország)|Marathón]] és [[Spárta]] között, hogy a spártaiakat segítségül hívja. ''[[Pheidippidész]]'' vagy más néven Philipidész, aki egyébként hivatásos futó volt, másnapra oda is ért Spártába. A spártaiak természetesen megígérték a segítséget, de nem vonultak csatába addig, amíg a holdtölte be nem állt. Ekkor Pheidippidész visszafutott Marathónba, hogy hírét vigye a spártaiak üzenetének. A spártaiak csak hat nap múlva jelentek meg, amikor a csata már eldőlt. A dicsőséges athéni férfiak megnyerték az összecsapást a perzsa hadsereggel szemben. A másik legenda szerint azért futotta le a csata helyszíne és Athén közötti 40&nbsp;km körüli távot, hogy a győzelem hírét megvigye, és figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint (Pheidippidész – ez a történet nem feltétlenül kapcsolódik az illető nevéhez) az üzenet átadása után holtan rogyott össze., Dede ez a történet inkább csak legenda.