„Szekernyés János” változatai közötti eltérés

Első cikke az [[Igazság (folyóirat)|Igazságban]] jelent meg (1960); továbbiak a [[Korunk]], [[Új Élet]], [[Ifjúmunkás]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], [[Brassói Lapok (hetilap)|Brassói Lapok]], [[Szabad Szó (folyóirat, 1944–1989)|Szabad Szó]], [[Vörös Lobogó (napilap)|Vörös Lobogó]], [[Temesvári Új Szó]], [[Heti Új Szó]], [[Irodalmi Jelen]], ''Európai Utas'', ''Szeged'', stb. hasábjain. Rendszeresen foglalkozik a Bánság irodalomtörténeti, helytörténeti, művészeti vonatkozásaival; az ''Ezredvég'' c.című temesvári irodalmi és művészeti lap alapító főszerkesztője (1990–93/1998).

A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak kezdettől fogva temesvári munkatársa, bánsági szócikkei többségének szerzője. Módszeresen gyümölcsöztette alapos helytörténeti kutatásait: a temesvári Szabad Szóban már 1967-ben cikksorozatot közölt a régi Temesvárról; a ''Bartók-dolgozatok'' c.című tanulmánykötetben ([[Bukarest]], 1981) Bartók bánsági kapcsolataihoz szolgált újabb adalékokkal, az ''Utunk Kodályhoz'' c.című kötetben (Bukarest, 1984) a zeneszerző bánsági kapcsolatait tárta fel. Helytörténeti kutatásai eredményeit összegezve szerkesztette a temesvári Rádió [[magyar nyelv]]ű adásában éveken át a „Temesvári séták” címmel sugárzott műsort, a Heti Új Szóban pedig 1994-től kéthetenkénti rendszerességgel közöl írásokat a Bega-parti város múltjáról „Temesvár kövei” összefoglaló rovatcím alatt.

Több évtizedes helytörténeti kutatásainak eredményeit érlelte kötetekké a ''Temesvár kövei''. ''Krétarajzok a Józsefvárosból'' (Temesvár, 1998); ''Bartók Béla és a Bánság'' (Temesvár, 2006). A temesvári Nyugati Egyetem kiadójánál, Alexandru Ruja egyetemi tanár szerkesztésében megjelent ''Dicţionar al scriitorilor din Banat'' c.című terjedelmes lexikon (Temesvár, 2005) magyar irodalomra vonatkozó szócikkeinek szerzője, koordinátora és szerkesztője.

Gondozásában jelent meg [[Markovits Rodion]] ''Szibériai garnizon'' című regénye (Kolozsvár, 2007) és ''Páholyból'' c.című publicisztikai gyűjteménye (Bukarest, 1971), Károly Sándor két önéletrajzi regénye (Mosolygó esztendők – Kalandos évek. Bukarest, 1979) és [[Endre Károly]] ''Örök megújhodás'' c.című publicisztikai kötete (Bukarest, 1988) a Romániai Magyar Írók sorozatban; utószavával Negoiţă Lăptoiu ''Magda Ziman'' c.című művészmonográfiája (Temesvár, 2006).

[[Kategória:MagyarRomániai magyar művészettörténészek]]