„Szegényház” változatai közötti eltérés

Főleg az idősebbek laktak szegényházakban, akik már nem tudtak magukra keresni. Ott kaptak lakhelyet és napi élelmet. A szegényházak korábban a városkép részét képezték, és csak saját [[város]]ukból fogadtak be elszegényedett lakókat. Szinte minden falunak volt saját szegényháza.<ref>{{Internetquelle|autor=Augsburger Allgemeine|url=https://www.augsburger-allgemeine.de/community/leserblogs/achstaller_erhard/Frueher-gab-es-in-jedem-Dorf-ein-Armenhaus-id20857246.html|titel=Früher gab es in jedem Dorf ein Armenhaus|sprache=de}}{{Halott link|url=https://www.augsburger-allgemeine.de/community/leserblogs/achstaller_erhard/Frueher-gab-es-in-jedem-Dorf-ein-Armenhaus-id20857246.html |date=2022-10 }}</ref> Idegenek nem kapták meg ezt az ellátást.<ref>Vgl. die Dresdener Hausordnung von 1888 in ''Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914'', II. Abteilung: ''Von der Kaiserlichen Sozialbotschaft bis zu den Februarerlassen Wilhelms II. (1881–1890)'', 7. Band: ''Kommunale Armenpflege'', bearbeitet von Wilfried Rudloff, Darmstadt 2015, Nr. 106.</ref> A dologházaktól eltérően a szegényházak általában nem voltak zárt intézmények, a belépés – legalábbis formálisan – önkéntes volt.<ref>Allerdings wurde die freiwillige und zwangsweise Anstaltungsunterbringung nicht selten in derselben Anstalt vollzogen, vgl. Wolfgang Ayaß: [http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:hebis:34-2008101524505 ''Das Arbeitshaus Breitenau. Bettler, Landstreicher, Prostituierte, Zuhälter und Fürsorgeempfänger in der Korrektions- und Landarmenanstalt Breitenau (1874–1949)''], Kassel 1992.</ref>