„Kémiai kötés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Megfogalmazás |
chem, fölös linkelés stb. |
||
17. sor:
|400-4000
|Erős
|{{chem|Na|+|Cl|-}}(sz)
|-
|Kovalens
23. sor:
|150-1100
|Erős
|
|-
|Fémes
36. sor:
|40-600
|Erős
|{{chem|Na|+}}–{{chem|H|2|O}}}
|-
|Hidrogénkötés
42. sor:
|10-40
|Közepes
|{{chem|H|2|O}}–{{chem|H|2|O}}
{{chem|H|2|O}}–{{chem|CH|3|OH}}
|-
|Dipólus-Dipólus
56. sor:
|3-15
|Gyenge
|{{chem|Fe|2+}}–{{chem|O|2}}
|-
|Dipól-indukált dipól
62. sor:
|2-10
|Gyenge
|HCl–{{chem|Cl|2}}
|-
|Indukált dipól-indukált dipól
68. sor:
|0,05-40
|Gyenge
|Ar(g)
{{chem|C|6|H|14}}–{{chem|C|6|H|14}}
|}
76. sor:
== Elsődleges kötések ==
Két adott atom között kialakuló kötés típusának meghatározásához szükséges a két atom [[
* Ha ΣEN kicsi és ΔEN kicsi, akkor [[fémes kötés]] jön létre.
90. sor:
==== Polaritás szerint ====
A kovalens kötés lehet apoláris és poláris, attól függően, hogy az alkotó atomok elektronvonzó-képessége –
* ''Apoláris'' a kovalens kötés elemmolekulák (Pl: H<sub>2</sub>) és azon vegyületmolekulák esetén, amelyekben a kötések polaritása kiegyenlíti egymást (pl.: [[szén-dioxid]], [[metán]])
* ''Poláris'' a kovalens kötés azon vegyületmolekulák esetén, amelyeknek polaritását a kötéspolaritás és a molekula alakja együttesen alakítja ki (pl.: [[hidrogén-klorid]], [[víz]], [[ammónia]])
124. sor:
== Másodlagos kötések ==
A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Ilyen kötések lehetnek például a kovalens kötésekkel összetartott molekulák „között”. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először, miközben az egyes molekulák szerkezete sértetlen marad. Az egynemű molekulák közti kötések határozzák meg például a halmazállapotot, keménységet stb.
=== Hidrogénkötés ===
Az [[IUPAC]] szerint a hidrogénkötés (X−H...Y) olyan vonzó kölcsönhatás egy molekula hidrogénje (H), vagy egy, a hidrogénnél [[Elektronegativitás|elektronegatív]]abb molekularészlethez (X) kovalensen kapcsolódó hidrogénatom (X−H) és ugyanazon vagy egy másik molekula atomcsoportja közt, amelynek kialakulására van (elméleti vagy kísérleti) bizonyíték. Bizonyítékként elsősorban geometriai (krisztallográfiás) kritériumok, spektroszkópiai eredmények (jellemzően vörös eltolódás az IR spektrumban, illetve a HX csoport hidrogénjének eltolódása az [[Mágneses magrezonancia|NMR]] spektrumban) vagy elméleti számítások (az elektronsűrűség matematikai analízise során H és a Y között talált kötéskritikus pont) szolgálnak.<ref>{{Cite web |url=http://pac.iupac.org/publications/pac/pdf/2011/pdf/8308x1619.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2014-09-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150303095007/http://pac.iupac.org/publications/pac/pdf/2011/pdf/8308x1619.pdf# |archivedate=2015-03-03 }}</ref> Tapasztalatok szerint a hidrogénkötés kialakulásához egy nagy [[elektronegativitás]]ú, kis méretű és [[nemkötő elektronpár]]ral rendelkező elem atomja szükséges, amelyhez közvetlenül kapcsolódik egy [[hidrogén]]atom. Elsősorban három elem képes ilyen kötés kialakítására, a [[fluor]], az [[oxigén]] és a [[nitrogén]]. E hidrogénatom és egy másik (a korábban említett tulajdonságokkal rendelkező) molekulában lévő nemkötő elektronpár alakítja ki a kötést.
| |||