„Kincstartó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: Egyértelműsítő hivatkozások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''kincstartó''' a középkori Magyarország legfőbb pénzügyi tisztviselője, kinek feladata a mindenkori uralkodó vagyonának és többek között okleveleinek őrzése volt, de a királyi és királynéi udvar pénzügyeinek ellenőrzését is ellátta. A kincstartó feladatai közé tartozott ekkor a budai tárnoki háznak (domus tavernicalis) nevezett kincstár őrzése, a városok adójának beszedése, valamint a kamaraispánok elszámolásának felügyelete is.
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] idején bukkant fel először 1340-ben [[Magyar Pál (várnagy)|Magyar Pál]] személyében, mint az akkor még a pénzügyekért felelős [[tárnokmester]] alárendeltje, majd a kincstartó [[1377]]-től már önálló tisztségviselő. [[Ernuszt János]] 1467-től 1476-ig volt [[I. Mátyás magyar király]] kincstartója.<ref>{{Cite web |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/ernuszt-janos-75437/ |title=Magyar életrajzi lexikon Ernuszt János |accessdate=2021-10-08}}</ref> Mivel a [[királyi kamara]] Hunyadi Mátyás [[1467]]-es adó és pénzügyi reformjaiig nem volt egységes szervezet, ezért sok esetben csak elvileg volt a legfőbb pénzügyi vezető, az egyes kamarák csak lazán függtek tőle. A [[pénzverés]], a nemesércbányászat, a vámok, a sóügyek, az adó kivetése, az uralkodók hitelügyletei az ő hatáskörébe tartoztak. 1377 után ugyan [[báró]]nak címezték, de nem számított az ország "igazi bárói" közé.
== Források ==
| |||