„Becslés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MONTE CARLO (MC) szimuláció |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''becslés''' olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy ''becsült'' értéket rendel.
22 ⟶ 21 sor:
=Tapasztalati alapok=
A tapasztalatok alapján végzett becslések alapvetően két csoportra oszthatók:
* fentről lefelé (top-down) becslések
* lentről felfelé (bottom-up) becslések.
==Monte Carlo-módszer==
A Monte Carlo (MC) módszert [[Neumann János]] dolgozta ki [[1945]]-ben, amely egy▼
matematikai eszköz, és alkalmas arra, hogy véletlen események sorozatával oldjunk meg▼
determinisztikus problémákat. Manapság a fizika csaknem összes területén széleskörű▼
alkalmazása van a determinisztikus és statisztikus problémák megoldásának. Ilyen▼
statisztikus probléma az elektron transzportja is szilárd anyagban. E módszer alkalmas▼
arra, hogy olyan fizikai paramétereket származtassunk, melyeket más módszerekkel▼
különösen nehezen határozhatunk meg (például rugalmas visszaszórási tényező).▼
==Delphi-módszer==
A Delphi-módszer (konszenzuson alapuló) becslés. A résztvevőknek bizonyos tapasztalatuknak kell lennie az adott területen, ahol a becslést el kell végezni.
A folyamat fő lépései a következők:
35 ⟶ 39 sor:
* a fentiek alapján a résztvevők tapaszatalataik alapján elvégzik a becslést;
* Az egyes becsült értékek egymással való megosztása, megbeszélése után a csopot egyetértéssel közösen elfogadott értéket határoz meg, ami a becslés eredménye.
==WAVE-módszer==
A „WAVE” elnevezés az angol '''W'''eighted '''AVE'''rage – súlyozott átlag – szavakból származik. A Delphi módszer továbbfejlesztett változata. A fentiekben leírt módon konszenzuson alapuló becslést végeznek a résztvevők, azzal a különbséggel, hogy nem egy értékre, hanem három értékre kell becslést adni:
* a legjobb esetre BC (Best case)
48 ⟶ 50 sor:
==Objektumalapú becslés==
Akkor használható, ha a becsülni kívánt érték, de inkább értékek valamilyen egység alapján, lineárisan határozhatók meg. Ebben az esetben két becslési paramétert kell meghatározni:
* az egység értékét
68 ⟶ 69 sor:
=Lásd még=
*[[döntések]]
{{csonk-dátum|csonk-mat|2007 áprilisából}}
[[Kategória:Projektmenedzsment]]
77 ⟶ 78 sor:
[[pl:Szacowanie]]
[[sr:Процена]]
▲A Monte Carlo (MC) módszert Neumann János dolgozta ki 1945-ben, amely egy
▲matematikai eszköz, és alkalmas arra, hogy véletlen események sorozatával oldjunk meg
▲determinisztikus problémákat. Manapság a fizika csaknem összes területén széleskörű
▲alkalmazása van a determinisztikus és statisztikus problémák megoldásának. Ilyen
▲statisztikus probléma az elektron transzportja is szilárd anyagban. E módszer alkalmas
▲arra, hogy olyan fizikai paramétereket származtassunk, melyeket más módszerekkel
▲különösen nehezen határozhatunk meg (például rugalmas visszaszórási tényező).
| |||