|
kit érdekel{{Író infobox
|név= Fazekas Mihály
|kép=Dioszegi-Fazekas-szobor.jpg
}}
'''Fazekas Mihály''' ([[Debrecen]], [[1766]]. [[január 6.]] – Debrecen, [[1828]]. [[február 23.]]) magyar költő, botanikus.kit érdekel
==Élete==
1766. január 6-án született jómódú debreceni kézműves polgárcsaládban. Apja állatorvos és gyógykovács volt. Iskoláit szülővárosában kezdte; [[1779]]-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. [[1781]]. [[április 20.|április 20-án]] a [[Debreceni Református Kollégium]] hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, [[Hatvani István (orvos)|Hatvani István]], [[Varjas János]] és [[Sinai Miklós]]. Azonban valami mellőztetés miatt összezördült tanáraival, és [[1782]]. [[április 16.|április 16]]-án beállt az I. úgynevezett Császárhuszár-ezredbe önkéntes közhuszárnak és [[Galícia|Galíciában]] szolgált.
[[1806]]-tól a városi közélet aktív tagja, a kollégium s a város pénztárosa, esküdt, majd a polgárság kapitányává választják. 1808-tól a debreceni református egyház megbízásából intézi az 1802-ben leégett gótikus templom helyén épülő Nagytemplom építkezési munkálatait, amelynek egyik irányítójává, gondnokává is megválasztották. A debreceni körnek is tagja volt; [[Csokonai Vitéz Mihály]] csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és [[Kazinczy Ferenc]]cel is jó barátságban volt, leveleztek is. Kazinczy, Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választotta maga mellé szerkesztőtársnak; az ebből keletkezett [[Árkádia-per]]ben, amely a [[Hazai és Külföldi Tudósítások]]ban évekig tartott, a debreceni közvéleményt Fazekas képviselte, s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a ''Mondolat'' megírásában is volt része. [[1819]]-ben indította és haláláig szerkesztette a ''Debreceni Magyar Kalendáriumot''. Prózafordításokat, tudománynépszerűsítő cikkeket közölt, és verseket is írt a Kalendárium számára. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban súlyos tüdőbajban hunyt el [[Debrecen]]ben.
== MunkásságaMunkásságfasága ==
=== Költészete ===
Fazekas korai költeményeinek témája a katonaélet. Saját élményeit fogalmazza meg mély humanizmussal. A ''Feltette hatalmas…'' és a ''Rajta vitéz! '' című verseiben még a török elleni háború lelkes híve. Később az ''Egy véres ütközet estvéjén serkent gondolatok'' és az ''Egy férje elestén könyörgő özvegy'' versekben már vérontástól iszonyodó szemléletét írja le.
Szerelmi lírája szintén katonaéveihez köthető. Verseiben, melyeket Ruszandához, egy román parasztlányhoz ír, a természetesség, közvetlen látásmód dominál. Élete nagy szerelméhez, Ámelihez írott költeményeiben is ez a természetesség dominál. A ''Ruszánda, moldvai szép'', ''Az öröm tündérsége'', ''Mint mikor a nap'' és ''Végbúcsú Ámelitől'' című költemények ennek legkézenfekvőbb példái.
Debrecenbe való visszatérte után költészete átalakult, úgynevezett természetlírájában az évszakok váltakozása, a természet gazdagsága van jelen. [[1824]]-ben írta ''A tavaszhoz'' és a ''Nyári esti dal'' című költeményeit, melyek kiemelkedő alkotásai a magyar természetlírának. Természeti költészetében kitisztult zsenisége mellett felfedezhető a berzsenyis ódai hang, az anakreoni könnyedség, valamint a népies tónus is. Ezt a népies jellegzetességet tudatosan vállalta ''Az én poézisom'' című költeményében.
Csokonai [[1805]]-ös halála után keletkezett verseiben a gondolatiság, a [[felvilágosodás]] eszmevilága uralkodik.
Nincs nyoma annak, hogy saját költői életművét összegyűjteni és kiadni szerette volna, ezért úgy halt meg, hogy kortársai közül csak kevesen ismerték. Verseit Lovász Imre adta ki [[1836]]-ban ''Fazekas Mihály versei'' címen.
== Művei ==
[[Fájl:Fazekas sír Debrecen.JPG|thumb|200px|Fazekas Mihály sírja Debrecenben]]
Fazekas indította el a Debreceni kalendáriumot, amelyet haláláig szerkesztett; itt közölte néhány versét, F. M. aláírással.
* ''Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént''. Debrecen, [[1807]]. Két rész., Diószegi Sámuellel dolgozta ki.
* ''Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része''. Debrecen, [[1813]]. – Neve ugyan nem fordul elő a címlapon, azonban, hogy neki is része volt benne, nem kétséges, mert ez kitűnik az előző mű előszavából. E két munka megalkotta a magyar [[botanika]] nomenklaturáját<!--, amely a magyar nyelvészek előtt mai napig is irányadó -->, fölhasználva a népies elnevezéseket, és ha szükséges volt, alkotott ugyan új neveket, de mindig népies gyökökből vagy népies észjárásból és a növény tulajdonságaiból merítve.
* ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]], egy eredeti magyar rege négy levonásban''. Mi ezen Ludasnak az ára? Ő biz az apja Lelkének sem alább hármát, egy kurta forintnál. – A első kiadás [[1815]]-ben jelent meg Bécsben, a szerző tudta nélkül. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Lúdas Matyit még [[1804]]-ben írta ugyan, de miután az [[1805]]-ben Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, és 2., javított kiadásként jelent meg [[1817]] júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon, 8 rét egy íves füzetben négy fametszettel, rajzolt borítékkal és 36 koronáért árulták. Minden ebből bejövendő pénzt, mint a mellé ragasztott híradás tudtul adta, a kiadó a [[szombathely]]i és [[körmend]]i tűzkárosultak segélyezésére fordította. A 3. kiadás [[1831]]-ben [[Buda (történelmi település)|Budán]] jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.
* ''Csillag óra, melyből a ki a jelesebb álló csillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelén és annak minden részeiben, megtudhatja, hány óra és fertály légyen''. Debrecen, [[1826]].
* ''Fazekas Mihály versei''. Összegyűjtötte Lovász Imre. Pest, [[1836]].
* Fazekas Mihály írta az evangélikus reformátusok énekeskönyvében a 127. éneket. Versei közül még életében megjelent egy a Hébében (1825.), és halála után Ináncsi Pap Gábor többet közölt a [[Koszorú, Szépliteraturai Ajándék|Koszorú]]ban (1830.); ismeretlen verseit kiadta [[Mátray Lajos]], Fazekas élete és munkáiban (Debrecen, 1888.), aki több idegen költeményt is neki tulajdonított.
* ''Levelei Debrecenből Kazinczy Ferenczhez'', 1805. aug. 20. (Kazinczy Levelezése III.), ''Kerekes Ferenchez'' 1815. nov. 24. (Delejtű 1859. 286. l.), ''Fodor Gerzsonhoz'' 1826. ápr. 22. a Figyelőben (V. 1878.).
== Emlékezete ==
* 1965. Magyar Rádió, [[Kemény Egon]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „A messzetűnt kedves” Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – [[Simándy József]]/[[Darvas Iván]], Pálóczi Horváth Ádám – [[Palócz László]]/[[Láng József (színművész)|Láng József]], Ámeli – [[László Margit]]/[[Domján Edit]], Julika – [[Andor Éva (operaénekes)|Andor Éva]]/[[Örkényi Éva]]. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
* [[2001]]-ben a [[Magyar Nemzeti Bank]] [[emlékérme|emlékpénzérme]] sorozatot jelentetett meg, [[Szlávics László (szobrász, 1959)|ifj. Szlávics László]] tervei alapján, ''[[A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)|A magyar ifjúsági irodalom alakjai]]'' címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Fazekas Mihály: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]'' című művének illusztrációja látható.[https://web.archive.org/web/20050105210632/http://www.art95.hu/emlekpenz3.html]
* Egykori lakóháza a mai [[Piac utca|Piac u.]] 58. sz. alatti ház helyén állott. Az emléktáblát [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] apja, [[Tóth András (szobrász)|Tóth András]], a neves szobrászművész készítette. Az emléktáblán hat ovális domborművön 5 jelenet található a Lúdas Matyiból, egy másik pedig Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben.
== Források ==
* [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]]: [http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f05221.htm Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.]
* [[Julow Viktor]]: Fazekas Mihály, Bp. 1982
* Julow Viktor–Tóth Béla: A debreceni felvilágosodás, Debrecen 1972
* Horváth Károly: A klasszikából a romantikába, Bp. 1968
* Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, költemények és prózai írások, Déva 2002
* Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Válogatott művek, Budapest, 2006
* [[Erős Zoltán]]: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig, Budapest, 1985
* Új magyar irodalmi lexikon, Péter László szerk., Budapest, 1994
== További információk ==
{{wikidézet}}
{{wikiforrásszerző}}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/fazekas.htm Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (Fazekas Mihály életrajza)]
* [http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?o=left&fi=dsz&ev=1941&sz=10&pm=17 Kardos Albert: Földi János és Fazekas Mihály sógorsága. (Egy meggyökeresedett tévedés ellen)]
| 