„Szarvaskő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
==Nevének eredete==
'''Szarvaskő''' helynevének eredete nem is a településhez, hanem az É-ról föléje magasodó sziklahegyhez, mai nevén [[Várhegy]]hez kapcsolódik. Ez a rendkívül érdekes történet részben a mondákból, legendákból, részben írásos történeti dokumentumokból, részben az emberek által megfigyeltekből, tapasztalatokból táplálkozik. <br>
*Vegyük sorra ezeket a történeteket, hogy aztán a Kedves Olvasó, ki-ki maga eldönthesse, hogy közülük számára melyik a legvalószínűbb, az igazi:<br>
Estei Hippolit egri püspök ([[1497]]-[[1520]]), [[1500]]-[[1508]] évi számadáskönyvében a kézirat írói a következőképpen írták le a falu nevét: Zerwaskw, Sarvaskeuu, Zauraskw, Zarvakw, Zarwaskw, Ceuraskew, Ceuraskw, Cerwaskw, Zarwaskw, Zarwaskew, Sarwaskw, Zerwaskew.<br>
[[1570]]-ben a településünk neve már Zarwaskew-alja (Szarvaskő-alja)<br>
[[1773]]-tól kezdődően pedig Szarvaskő [[1984]]-ig. [[1985]]-[[2002]]-ig Eger-Szarvaskő,<br> [[2003]]-tól pedig újra Szarvaskő, remélem, hogy véglegesen.<br>
Valahogyan tisztáznom kellett ezt a zavart, ezért az [[Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem]] Nyelvtörténeti Tanszékéhez fordultam segítségért. Választ is kaptam a kérdéseimre, amelynek lényege a következő: 90%ban helyesírási, ill. jelölési bizonytalanságról van szó. Hosszú évszázadokig a magyar hangok egyértelmű jelölése sok gondot okozott. Az ősi latin írásról való áttérés nehéz volt, mert a latin betűk száma nem felelt meg a magyar nyelv hangjainak jelölésére. Így egy betű több hangot is jelölt és fordítva, egy hangot több betűvel is jelöltek. Ezért [[1300]] körül egy szónak több olvasata is lehetett, mert a jelölésekre nem volt egységes szabály. A mai írás a [[XVIII. század]]ra alakult ki. Többen is írták ezeket a könyveket, több szerzetes, íródeák csoport működött, de egységes jelölés nem volt a hangokra. Ebből adódtak az eltérések.<br>
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a települést először az [[1400-as évek]] elején nevezték mai írással Szarvaskőnek. A Szarvaskő elnevezés azt is jelentheti, hogy a Szarvaskő névnek valami köze lehet a vallonokhoz. Vizsgáljuk meg, hogy mi ennek a magyarázata.
A [[Magyar Nagylexikon]] VII.kötete (Ed-Fe) között a következőket írja. Saint Egidius Gilles, vagyis Szent Egyed provencei remete, akit a legenda szerint egy szarvastehén a tejével táplált. Egy vadászaton Wamba nyugati gót király rálőtt egy szarvasra, de Szent Egyed, a remete, a testével fogta fel a kilőtt nyilat. A király ezt látva, a remetének adományozta az esemény körüli jelentős területet, ahol a remete kolostort alapított. Szent Egyed a késő középkor legnépszerűbb francia szentjeinek egyike volt. Magyarországon Szent László király honosította meg a kultuszát és tiszteletére bencés apátságot is alapított Somogyváron, ahová a szerzetesek a Saint-gillesi anyakolostorból érkeztek.<br>
Szent Egyed ünnepe vagyis az első szarvaskői fatemplom védőszentjének névnapja, a búcsú napja szeptember 1-én volt. Jele a nyíl. (utalva a vadászatra)<br>
Szent Egyedet a középkori képzőművészeti alkotásokon mindig egy kősziklán álló szarvassal és a nyíllal együtt ábrázolják. Ebből én arra is tudok következtetni, hogy a sziklahegy neve abból az asszociációból is származhat, hogy szarvas áll a sziklán, szarvas áll a kövön, hát ez egy szarvasos kő, vagyis Szarvaskő. Ha ez így volt, akkor ezt az itt élő szarvaskői magyarok és vallonok találták ki, nagytiszteletű szentjük Szent Egyed emlékére.<br>
Szegedi János a sziklahegy nevét onnan származtatja, hogy egy vadászoktól és a kutyáktól üldözőbe vett szarvas, a vár helyén annyira megszoríttatott, hogy e nemes állat ijedtében a sziklacsúcsáról a mélységbe ugrott és innét nevezték el a sziklahegyet Szarvaskőnek. Ez egy hihető és elfogadható legenda, de logikusan ez csak a vár megépítése előtt történhetett meg, de utána a falaktól, a felvonóhídtól, a kapuktól már nem. De akkor miért nem hívták már előtte ezt a sziklahegyet Szarvaskőnek, hanem Tűzönkőnek, vagy Kerekkőnek és miért csak két évszázaddal később, amikor talán már rég el is felejtették az emberek ezt a történetet.<br>
Barta bunkó István barátom mondta el nekem, hogy a nagyanyja, Tóth Borcsa és a korabeli szarvaskői emberek véleménye szerint a község a nevét a vaskapunál lévő szikláról kapta, ahol a [[szarvas]]ok tanyáztak. A [[vezérszarvas]] mindig egy sziklán állva figyelte a csordáját és a környéket. Ezért a Szarvaskő nevet a falu a sziklán álló vezérszarvasról kapta, a szarvas és a kő szavak egymásba kapcsolásával. Igen, de ez ellentmond az irodalmi forrásoknak, amelyek szerint eredetileg nem a falunak, hanem a fölé emelkedő sziklahegynek volt a neve Szarvaskő.
Végül Punyi István szarvaskői lakos, a falu történetének egyik históriása, hívta fel a figyelmemet egy ma is látható tényre, amelyről sok szarvaskői embernek nincs tudomása, ahogy nekem sem volt.<br>
Ha az ember átgyalogol az [[Eger-patak]] hídján a borsodba, megáll a kis téren és szembefordul a várral, most is jól láthatja a hajdani sasfészek alapjának maradványait a keresztnél. Gondolatban tüntessük el ezeket a maradványokat. Az ember csak nézi-nézi és egyszer csak felkiált. Nini, szarva van a kőnek! Hiszen ez egy szarvas kő! Egy szóval Szarvaskő. Ez nem mese, ez valóság. Kérem győződjenek meg erről Önök is, és gondoljanak arra, hogy egyszer régen más valaki is így kiállthatott fel, hogy „Nini ez egy Szarvaskő!<br>
Úgy gondolom eléggé körüljártam ezt a fontos témát. Ezek után biztosan csak azt tudjuk, hogy kezdetben a mai Várhegynek volt a neve Szarvaskő, a [[XV.sz.]] elejétől, majd [[1494]]-től az alája települt falu neve volt Szarvaskő-alja, végül ez a név [[1773]]-tól Szarvaskő-re rövidült. Ami a Szarvaskő név eredetét illeti, arról csak többé-kevésbé valószínűsíthető történeteket tudtam elmondani, de bizonyítható igazságot nem. Az elmondottak közül hozzám, a Szent Egyeddel kapcsolatos, irodalmi forrásokkal is alátámasztott következtetés áll a legközelebb, és az a még ma is bizonyítható tényből eredő következtetés, hogy „Nini ez egy Szarvaskő!”
==Története==
Szarvaskő [[település]] és környezete kezdettől fogva, [[1945]]-ig az [[egri püspökség]] ill. érsekség birtoka volt. Az egri püspökséget Szent István alapította [[1009]]-ben, vagy még korábban.<br><br>
[[Barkóczy Ferenc]] egri [[püspök]] ([[1744]]-[[1761]]) egyik munkájában ugyan is még előbbre teszi a püspökség alapítását. Kovács Béla szerint [[1001]]-ben már öt püspöksége volt hazánknak. Az esztergomi, az egri, az erdélyi, a kalocsai, és a veszprémi. Ezek közül a legnagyobb volt az [[Egri Egyházmegye]] területe, amelyhez tartoztak: [[Heves]], [[Borsod]], [[Aba-Újvár]], [[Zemplén]], [[Ung]], [[Szabolcs]], [[Zaránd]], [[Szolnok]] [[vármegye|vármegyék]]. <br>
A [[püspökség]]ek [[székhely]]einek kiválasztása, a [[királyi család]]hoz tartozó személyek lakhelyei alapján történt.<br>
A legnagyobb összefüggő [[püspöki birtok]] az Egri-völgyben volt található. Ezt a területet É-on a [[diósgyőr]]i [[királyi várbirtok]], és a [[Béli-nemesek]] földjei, D-en pedig a szemerei és a farmosi [[nemesek]] birtokai határolták. Ehhez a birtokterülethez tartozott Szarvaskő is.
Az egri püspökök nemcsak egyházi, hanem [[közigazgatás]]i vezetői is voltak [[egyházmegye|egyházmegyéjüknek]]. Vagyis a mindenkori egri püspök volt [[Heves vármegye]] [[főispán]]ja is.<br>
Szarvaskő [[község]] születésének évéről és [[őstörténet]]éről nem maradt meg írásos forrás. Ennek fő oka az volt, hogy az egri püspökség irattára a történelem során több alkalommal is súlyos veszteséget szenvedett. Először az [[1241]] évi [[tatárjárás]] során, amelynek fő csapásvonala éppen Hevesúj vármegyén haladt keresztül.<br>
Rogerius „Carmen miserabile” című írásában a következőképpen beszéli el [[Eger]] első veszedelmét. „Benedek, váradi püspök, a király [[IV.Béla]] parancsára nagy sereget gyűjtve és a király segítségére sietni akarva, megérté, hogy a tatárok Eger városát feldúlták. A városiak és mások közül, akik a város védelmére összegyűltek, némelyeket megégetvén, másokat kardra hányván, a püspök és az egyház kincseit feldúlván, zsákmányul ejtvén, elhordták vala.”<br>
A második veszedelem, a török dúlás idején, csaknem teljesen elpusztultak a történelmileg fontos iratok.<br>
Harmadszor pedig, a [[Rákóczi-féle szabadságarc]] idején ([[1703]]-[[1711]]) szenvedett pótolhatatlan veszteségeket a kincstár és az irattár.<br>
A fentiek következtében az [[1700]]-as éveket megelőzően nagyon kevés dokumentumot találtam Szarvaskőről. Ennek ellenére igyekeztem felkutatni minden lehetséges irodalmi, levéltári forrást, de sajnos sok a fehér folt Szarvaskő történetében. Ennek előrebocsátásával kezdem el szülőfalum történetének bemutatását a teljesség igénye nélkül.<br>
Irodalmi forrás alapján, Szarvaskő első telepített, magyar lakosai Tamás püspök ([[1217]]-[[1224]]), vagy Kilit II. (Clétus) [[püspök]] belső emberei voltak, akiket a jövedelmes vámszedőhely feladatainak ellátására, védelmére, az odavezető út karbantartására telepítettek Szarvaskőre az [[1220]]-[[1230]]-as években.<br>
A [[megye]] egyik legfontosabb útja, az [[Eger-patak]] völgyén keresztül vezetett Budáról-[[Hatvan]]-Eger városokon át, az Alsó- magyarországi bányavárosok felé. ([[Besztercebánya]], [[Selmecbánya]], stb.)<br>
A [[kereskedelem]] megindulásával együtt járt a [[vámszedőhelyek]] kiépítése is. [[Vámot]] az eladásra szánt áruk után kellett fizetni. A vásáros helyekre vezető utak, hidak használatáért, az ún. [[szárazvámot]] kellett fizetni. A vámszedés jogát a mindenkori uralkodó adományozta, de az út és a vám felett a püspök rendelkezett.<br>
A szarvaskői vám [[1493]]-ban még 250 [[aranyforintot]] jövedelmezett. [[1495]]-ben két vámszedő Laczkó és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba. A vámhely még [[1558]]-ban is jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott a vámhoz vezető út karbantartása. [[1577]]-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dinárt sem érte el, ezért [[Radéczy István]] püspök ([[1572]]-[[1586]]) megszüntette. A szarvaskői vám így is 350 évig működött gazdaságosan.<br>
Kutatásaim során a vám pontos helyére utaló írásos dokumentummal nem találkoztam. Ismerve az Eger felől kiinduló főbb É-D-i átjárók nyomvonalát, valószínűsíthető helye az Eger-patak völgyi és a [[Berva-völgyi]] átjárók találkozásánál a mai Kitérőnél, vagy az utak [[Rocska-völgy]]i szétválásánál, a Postás Jankó-féle faluvégi [[kőbánya]] körül lehetett, hogy onnan mindkét átjárót ellenőrizni lehessen.<br>
Arról, hogy a vámosokon kívül az [[1220]]-[[1240]]-es években, Szarvaskő településen laktak-e még mások, így a [[XII. század]]ban a [[Bükk]]-hegység erdőségeit elfoglaló [[palócok]], vagy az un.latinusok, a francia származású [[vallonok]], annak írásos nyoma nincs, csak különböző tényekből lehet következtetni arra, hogy a XIV-XVI.században már laktak itt az előbb említett vallonokból. Erről később még részletesen kívánok szólni.
| |||