„William Cavendish” változatai közötti eltérés

[[Derbyshire]] képviseletében lett az Alsóház tagja [[1741]]-ben és [[1747]]-ben, ám amikor 1751-ben bárói címet kapott és a királyi titkos tanács tagja lett, átült a Lordok Házába. [[Írország]] kormányzója volt [[1755]] [[április 2.|április 2-ától]] [[1757]] [[január 3.|január 3-áig]]. Miután megörökölte apja címeit, a Térdszalagrend lovagjává ütötték, és [[1756]] novemberében kinevezték a Kincstár Első Lordjává (a legtöbb történész ezt miniszterelnökségnek tekinti, mivel hagyományosan ez volt a legmagasabb presztízsű pozíció a kormányban, bár a tényleges irányítás [[William Pitt, az(politikus, idősebb1708–1778)|az idősebb Pitt]] kezében volt). E tisztét [[1757]] májusáig töltötte be. [[1762]]-ben az Ír Királyi Titkos Tanács tagja lett.

Felesége Charlotte Cavendish, Richard Boyle-nak, Burlington grófjának lánya és örököse volt, akinek apja híres [[Építészet|építész]] és műgyűjtő volt. E házasság révén jutott a Cavendish család birtokába a [[london]]i Chiswick House és Burlington House, a [[yorkshire]]-i Bolton Abbey és Londesborough Hall, valamint az [[írország]]iírországi Lismore kastély. A herceg Lancelot Brownt, a korszak legjelentősebb kerttervezőjét kérte fel rezidenciája, Chatsworth House környezetének kialakítására. A párnak négy gyermeke született.