„Szociográfia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
|||
7. sor:
A szociográfia két irányban is termékenyítő hatással volt az [[1930-as évek]] erdélyi magyar irodalmára: [[Tamási Áron]] ''Bajlátott szülőföld'' címmel 1934-ben megjelent cikksorozatából nőtt ki „írói falurajz”-a, a ''Szülőföldem'' (Kolozsvár, 1939), míg Bözödi György, aki először 1935-ben nézett szembe szülőfaluja múltjával (''Székely emberek, zsidó istenek.'' Kolozsvár, 1935), az egész [[székelyek|székelység]] történetét és szabadságjogaiért vívott harcát végigtekintve foglalta könyvbe kora székely társadalmának fájdalmas problémáit (''Székely bánja.'' Kolozsvár, 1938).
Az 1945 utáni romániai magyar irodalmat, egy, a [[szocialista realizmus]] körébe tartozó fogalom, a „valóságirodalom” jelszóvá emelése jegyében, a hazai társadalmi valósággal szembenéző szociográfiák helyett az [[1960-as évek]] közepéig a „vívmányriport” uralta:
[[Magyarország]]on már 1963-tól mutatkozik a szociográfiai irodalom fellendülése, előbb [[Féja Géza]] ''Sarjadása'' és [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] ''Második baranyai utazása'', majd az 1970-ben újraindított ''Magyarország felfedezése'' sorozat új kötetei ([[Csák Gyula]], [[Csalog Zsolt]], [[Márkus István (szociográfus)|Márkus István]]); párhuzamosan a lapokban, folyóiratokban egyre több szociográfiai írás látott napvilágot: [[Bartis Ferenc]] ''Mezőpanitról'' ([[Korunk]], 1973/10), [[Boldizsár Zeyk Imre]] ''Tordaszentlászlóról'' (Korunk, 1980/8), [[Herédi Gusztáv]] ''Barótról'' (Korunk, 1973/3), [[Egri László (szakíró)|Egri László]] ([[Korunk Évkönyv]], 1979) és [[Pillich László]] (Korunk Évkönyv 1982) a kolozsvári ''Hóstátról'', [[Kovách Géza]] a simonyifalvi ''Újtelepről'' (Korunk, 1983/12), [[Sztojka Tamás]] ''Kászon népességéről'' (Korunk, 1980/12), [[Tófalvi Zoltán]] a ''Temesváron meggyökeresedett atyhai közösségről'' (Korunk Évkönyv, 1982), [[Vetési László (szociográfus)|Vetési László]] a Szeben megyei ''Bürkösről'' (Korunk, 1977/12, Korunk Évkönyv, 1982) hozott feltáró erejű életsorsokat, [[Nagy Olga]] egy Maros megyei faluból „szociográfiai jegyzetek”-et (''Lányok és asszonyok Udvarfalván.'' I–II. Korunk, 1975/4, 5). Ide sorolható még például [[Moldova György]]nek a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|magyar vasút]] dolgozóiról készített, ''Akit a mozdony füstje megcsapott…'' címmel 1977-ben megjelent emlékezetes riportkönyve.
Ebből a talajból sarjadt ki a két legjelentősebb vállalkozás: a [[Kriterion Könyvkiadó]] ''[[Változó Valóság]]'' címmel elindított „álcázott folyóirat”-sorozata (mindössze két kötete jelenhetett meg: 1978-ban és 1984-ben) és az 1980-as Korunk Évkönyv (''Metamorphosis Transsylvaniae.'' Szerk. Herédi Gusztáv), amelyet a szerkesztőség a városiasodás problémájának szentelt. Ugyanezzel a témával foglalkozott – már a folyamat áldozatainak, a tömbházakba kényszerített kolozsvári hóstátiaknak a szemszögéből – Pillich László ''Városom évgyűrűi'' című kötete (Bukarest, 1985).
|