„Vágó (foglalkozás)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2 |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2 |
||
6. sor:
A szakma – és maga a kifejezés is – a filmgyártás hőskorszakából származik, amikor a filmszalagra vett, különböző időpontban és helyszíneken készült felvételeket a film végleges összeállításakor a rendező elképzeléseinek megfelelő hosszúságú és sorrendű jelenetekké állították össze. Ekkor a filmszalagot fizikailag el kellett vágni, majd az új sorrendnek megfelelően összeilleszteni, ragasztani.
A játékfilmek az 1970-es években átlagosan 50-100 jelenetből álltak, melyek további 4-500 beállításra bomlanak. A film ritmusát ezeknek a beállításoknak a hossza határozza meg, melyeknek az összeállítását az utómunkálatok során a vágó végzi el.<ref>{{CitLib|szerző=[[Ábel Péter (filmtörténész)|Ábel Péter]] |cím=Új filmlexikon |kötet=I. |hely=Budapest |kiadó=Akadémiai Kiadó |év=1973 |oldal=332 }}</ref> A 20-21. század fordulóján a digitalizáció révén a vágás már kevésbé manuális, mint digitális ismereteket kívánó szakma: a vágók videószerkesztő szoftverek segítségével dolgozzák fel a digitalizált filmanyagot.<ref>{{CitWeb |url=https://npp.munka.hu/szulok/foglalkozas/371512 |szerző= |cím=Vágó (film- és videógyártás) |év=2012 |oldal= |elér=2020-11-18 |weblap=Nemzeti Pályaorientációs Portál |archívurl=https://web.archive.org/web/20200625141120/https://npp.munka.hu/szulok/foglalkozas/371512 |archívdátum=2020-06-25 }}</ref>
==Kapcsolódó szócikkek==
| |||