„Fogyatékosság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Típusai: https://eta-szov.hu/
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
== nyomorékság(autizmus) fortnitéban boxba camphelni arénénába és kontrolleres AIMmal letőrni w-zú embereket ==
A '''fogyatékosság''' hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékosság változó fogalom, bárki bármikor fogyatékossá válhat. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget: nem betegség, hanem állapot, ami a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezen akadályok gátolják a fogyatékos személyt a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben.<ref>Lásd bővebben a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény szövegében: [https://web.archive.org/web/20110926122023/http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16485 A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv]. Szmm.gov.hu.</ref>
 
==Története==
Az ősközösségekben mindenki olyan munkát végzett, amire képes volt. A közösség támogatta azokat a tagjait is, akik már nem tudták segíteni társaikat.
 
A történelem során aki el tudta látni a munkáját, vagy ki tudott tanulni valamit, az végezte a feladatát. [[Jan Žižka]] vakon is elvezette csapatait, [[Kinizsi Pál]] némán és fél oldalára lebénulva is kilovagolt a törökre. Mindazonáltal a hátrányos megkülönböztetések gyakoriak voltak, például az [[Római Birodalom|ókori Rómában]] a siketek csak [[végrendelet]]i úton örökölhettek. Könnyebben sodródtak a társadalom peremére, és ha mégsem, akkor sem volt megoldott beilleszkedésük az épek közé.
 
[[Az igazságos világba vetett hit]] miatt a többség bűnösebbnek vélte fogyatékos embertársait, mint az épeket. Különben ugyanis ártatlanul szenvednének, ami nyugtalanítólag hat a lelkivilágra, mivel elveszi azt a hamis biztonságérzetet, hogy ez vele nem történhet meg, mivel mindenki jónak látja magát. Ez a hiedelem még ma is tartja magát, különösen a [[harmadik világ]]ban. A [[középkor]]ban gyakran büntettek csonkítással, ez tovább erősítette az előítéleteket, habár a legtöbb fogyatékos háborúban szerezte sebesüléseit. A ma a fogyatékosság szinonímiájaként használt fogyaték katonai műszó volt, a készletek megfogyatkozását jelölte.
 
Egyes rabszolgáknál büntetésből, vagy más okból okoztak fogyatékosságot. Az ókorban a vak szolgákat például szárazmalomban dolgoztatták. A középkorban és a kora [[újkor]]ban a török szultán belső szolgáinak egy csoportját kisgyermekként megsiketített [[eunuch]]ok alkották, olyannyira, hogy a palotában külön jelnyelv is kialakult. Voltak helyek, ahol hasonló célra némákat alkalmaztak, hogy a titkok ki ne tudódjanak.
 
Az [[1600-as évek]]től a [[franciaország]]i Salpêtrière kórház megnyitásával kezdődött intézményekbe való elzárásuk a korszak más, deviánsnak tartott csoportjaival együtt. A fogyatékos emberek egy jelentős része [[Magyarország]]on a mai napig intézetekben él elzárva, ahol nem dönthetnek az életüket érintő kérdésekről, kiszolgáltatottá válnak. Emellett a tömegintézményekben élők az erőszak számtalan formájának lehetnek áldozatai (fizikai, verbális, nemi, kényszerintézkedések stb). Az intézményi élet amellett, hogy semmi nem indokolja a fizikai elzárást, ellehetetleníti a fogyatékos emberek társadalmi integrációját. A nagy intézményi lét bármilyen formája sérti az emberi jogokat és nemzetközi jogi normákba ütközik, ezért minél hamarabbi bezárásuk feltétlenül szükséges a fogyatékos emberek életkörülményeinek javulása érdekében.
 
==Modelljei==
A fogyatékosság társadalmi megítélésében körülbelül a [[reneszánsz]]tól kezdve hosszú időn át az úgynevezett ''medikai modell'' játszott szerepet. Ez az elmélet a fogyatékosságot az egyén hibájaként tünteti fel, a fogyatékos személyt a fizikai, érzékszervi, értelmi vagy pszichoszociális képesség hiánya alapján definiálja. A diskurzus középpontjában a fogyatékos emberek meggyógyítása, megjavítása áll. A modell azt eredményezte, hogy a fogyatékosokról sokan úgy gondolkodnak, mint sajnálatra és irgalmas támogatásra szoruló szerencsétlenekről. A fogyatékos emberek elzárásának egyik következménye, hogy az átlagemberek viszonylag keveset találkoznak fogyatékosokkal, így rengeteg előítélet él a fejekben, sokan irtóznak tőlük, illetve kigúnyolják vagy kerülik őket. Azokat a fogyatékos személyeket, akik nem kerülnek intézetbe, a közösség sokszor gyerekként, döntéshozatalra alkalmatlan felnőttként tartja számon.
 
Az [[1970-es évek]]től, az [[Egyesült Királyság]]ban a fogyatékos emberek mozgalma megalapította az úgynevezett ''szociális modellt'', és ezáltal elindulhatott a fogyatékosok megítélésében egy fontos paradigmaváltás. A többség alapvetően úgy gondolja, hogy alkalmazkodojon hozzá a kisebbség, ám ez a fogyatékosok esetén állapotukból fakadóan nehezebb, mint ha az ép többség alkalmazkodna a fogyatékos kisebbséghez. A szociális modell azt vallja, hogy a fogyatékosság nem a fizikai vagy értelmi képességek hiányából adódik, hanem azoknak a környezeti és szociális akadályoknak a következménye, amik megakadályozzák a fogyatékosok társadalmi részvételét. A cél tehát nem a fogyatékos emberek meggyógyítása, hanem a társadalomban lévő akadályok elbontása, a tradicionálisan kirekesztő struktúrák megváltoztatása. Ezért bír különös jelentőséggel az akadálymentesítés, ami nem szűkítendő le az épületek fizikai akadálymentesítésére (például rámpák), hanem az egész környezetre vonatkoznak, beleértve a közhivatali ügyintézést ([[Braille-írás|Braille]]-nyomtatványok, könnyen érthető kiadványok), a technológiai fejlesztéseket (képaláírás a médiában, hangosan beszélő bankautomaták).
 
A szociális modell óriási hatást gyakorolt a fogyatékosokról való gondolkozásra és idővel hozzájárult ahhoz, hogy a fogyatékosságot emberi jogi kérdésként tartsuk számon. Ez azt jelenti, hogy a társadalom elismeri, hogy a fogyatékos emberek egyenlőek bárki mással, ugyanazok a jogok és kötelességek kell, hogy vonatkozzanak rájuk, mint a társadalom többi tagjára. Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án elfogadta a Fogyatékossággal élő személyek Jogairól Szóló Egyezményt és annak Fakultatív Jegyzőkönyvét, amit [[Magyarország]] aláírt, és 2007. március 30-án ratifikálta is.
 
== Típusai ==
* [[Mozgássérültség]]
* [[Látászavar|Látássérültség]]
** [[Gyengénlátás]]
** [[Vakság]]
* [[Halláskárosodás|Hallássérültség]]
** [[Nagyothallás]]
** [[Siketség]]
* [[Értelmi fogyatékosság]]
* [[Beszédfogyatékosság]]
** [[Dadogás]]
** [[Dizartria]]
** [[Afázia]]
** [[Némaság]]
* [[Autizmus]]
** [[Asperger-szindróma]]
* [[Siketvakság]]
* [[Súlyosan-halmozottan fogyatékosság]]
 
Léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több fogyatékossági típus is előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.
 
Vannak olyan [[betegség]]ek, amik (nagy valószínűséggel) fogyatékos állapotot idéznek elő. Például az [[achondroplasia]] egy súlyos csontrendszeri elváltozás, ami korlátozza a mozgást: az érintett személy nem tudja kinyújtani a végtagjait. Jellemző a kisnövés is. Gyakori a középfülgyulladás: ez nagyothallást okozhat. Az ilyen betegségeket sokszor nem betegségként, hanem külön fogyatékossági típusként osztályozzák.
 
A különböző típushoz tartozó fogyatékosok nem tekintik sorstársnak egymást, bár a látás- és hallássérültek rokonnak tartják e két típust. Az egyes típusok különböző kultúrák kialakulására vezettek, amik közül a siketkultúra a legismertebb.
 
Az érdekképviseletek fogyatékossági típusonként szerveződnek; a látássérültek érdekeit a [[Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége]], a hallássérülteket a [[Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége|SINOSZ]], az értelmi fogyatékosokat és segítőiket az [[Értelmi fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége|ÉFOÉSZ]], valamint az [[ÉTA Országos Szövetség]], az autistákat az [[Autisták Országos Szövetsége]] és a mozgássérülteket a [[Mozgássérültek Országos Szövetsége]] képviseli. Ezeket az érdekvédelmi szervezeteket [[Országos Fogyatékosügyi Tanács]] fogja össze. A beszédfogyatékosokat a [[Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete]] képviseli. Ez a szervezet azonban nem tagja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak.
 
Több országban bővebb kört tekintenek fogyatékosnak, így ott a pszichiátriai betegek és a krónikus betegek is annak számítanak. Nálunk ennek a fogalomnak leginkább a [[megváltozott munkaképesség]]ű felel meg.
 
== Szóhasználat ==
A sérültek.hu javaslata: