„Friss István” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
második feleség hozzáadása a sablonhoz (ref. a főszövegben) |
a referencia javítása |
||
20. sor:
Friss Zsigmond<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1936_04/?query=Friss%20AND%20Zsigmond&pg=496&layout=s Friss Zsigmond gyászjelentése] (1936. április 24.) Pesti Hírlap, 58. évfolyam, 94. szám</ref> részvénytársasági igazgató és Glasner Gabriella fia. Felsőfokú tanulmányait 1924-ben fejezte be a [[berlin]]i kereskedelmi főiskolán.
1922-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] tagja lett. 1925-ben tiltott politikai tevékenység miatt négyévi börtönbüntetést kapott. 1928-ban az illegális ''Kommunista'' szerkesztője lett, később a kommunista párt ideiglenes titkárságának tagjai közé választották. 1931-ben házasságot kötött Glasner Saroltával,<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4W3-T39?i=206 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 529/1931. folyószáma alatt |accessdate=2020-10-19}}</ref> 1945-ben elvált és feleségül vette Weiser Rózsát,<ref>{{Cite web |url=https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/friss-istvan-7578D/ |title=Friss István életrajza a Magyar életrajzi lexikonban |accessdate=2023-01-02}}</ref> akivel élete végéig élt. 1935–1936 folyamán a [[Szovjetunió]]ban, 1936-tól 1939-ig [[Prága|Prágában]] élt. A német megszállás után [[Lengyelország]]ba, onnan Svédországba menekült. 1941-ben [[Moszkva|Moszkvába]] került, ahol egy darabig nem jutott se munkához, se lakáshoz. 1945-ben az úgynevezett moszkovita csoport tagjaként tért haza.
1945-től 1954-ig a kommunista párt Állampolitikai, majd Államgazdasági, végül Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, 1956 és 1961 között a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] Központi Bizottsága Államgazdasági Osztályát vezette. 1948-ban a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége, 1956-ban az MSZMP Központi Bizottsága tagja lett. 1949 és 1967 között országgyűlési képviselőként is működött. 1954-ben kinevezték az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává. 1974-től haláláig az intézmény tudományos tanácsadója volt.
| |||