„Szároszciklus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Leírása: pontosítottam a felszálló/leszálló csomó megnevezéseket |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
Az egyik leghíresebb előrejelzést [[Thalész]] ókori görög természetfilozófus adta, aki a szároszciklusra vonatkozó ismereteket valószínűleg a babiloni csillagászok feljegyzéseiből szerezhette. Igazából nem lehet pontosan tudni, hogy melyik napfogyatkozásról van szó, de néhány kutató úgy véli, hogy ez [[i. e. 585]]. [[május 28.]]-án történt. Aznap ugyanis [[Lüdia]] és a [[médek]] egymással csatáztak. A Halüsz folyónál csapott össze a két sereg, azonban az ütközetnek véget vetett egy délutáni [[napfogyatkozás]]. A rejtélyes sötétségtől megrémülve a harcoló felek kibékültek.
A szároszciklus megnevezést a napfogyatkozások ciklusára [[Edmond Halley]] angol csillagász alkalmazta [[1691]]-ben, aki egy 11. századi, [[Bizánci Birodalom|bizánci]] ''[[Szuda-lexikon]]''ból vette át.<ref>{{Cite web|url=http://encarta.msn.com/dictionary_1861701384/saros.html|title=saros |work=Encarta Dictionary |publisher=Microsoft |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090608102859/http://encarta.msn.com/dictionary_1861701384/saros.html|archivedate=June 8, 2009}}</ref> Maga a ''szárosz''
Tony Freeth, a ''Scientific American'' magazin egyik cikkírója szerint a szároszciklus mechanikai kiszámítása bele van építve az [[antiküthérai szerkezet]]be.<ref>[http://www.cs.virginia.edu/~robins/Decoding_an_Ancient_Computer.pdf Decoding an Ancient Computer], Scientific American, December 2009</ref>
| |||