„Kémiai kötés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Rita (vita) szerkesztéséről Majom888 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Kézi visszaállítás
1. sor:
'''Kémiai kötés'''nek nevezzük a [[kémia]] területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok [[atom]]jai [[Kémiai reakció|reakcióba]] lépnek egymással, hogy stabilis külső [[elektronhéj]] alakuljon ki. Vegyi reakciók során, a vegyértékelektronok révén elsőrendű kémiai kötés alakul ki.
KÖPÉS
 
A tapasztalat szerint azonos [[elektronegativitás]]ú [[kémiai elem]]ek között kovalens, erősen különböző elektronegativitású elemek között ionos kötés jön létre. A molekulák közötti, úgynevezett intermolekuláris erők másodrendű kötéseket hozhatnak létre, amelyek az elnevezésük ellenére inkább kölcsönhatásoknak tekinthetők, mintsem kötéseknek.
 
{| class="wikitable"
|Rendű
|Kötéstípusok
|Kölcsönhatások
| colspan="2" |Kölcsönhatási energia
 
(kJ/mol)
|Példák
|-
| rowspan="3" |Első-
|Ionos
|Kation-anion
|400-4000
|Erős
|{{chem|Na|+|Cl|-}}(sz)
|-
|Kovalens
|Elektronpárok
|150-1100
|Erős
|{{chem|F|2}}(g), {{chem|CH|4}}(g)
|-
|Fémes
|Kationok és a vegyértékhéj elektronok
|75-1000
|Erős
|Na(s), Mg(s)
|-
| rowspan="6" |Másod-
|Ion-dipól
|Töltés és a permanens dipól
|40-600
|Erős
|{{chem|Na|+}}–{{chem|H|2|O}}}
|-
|Hidrogénkötés
|Poláris hidrogén és a nemkötő elektronpár
|10-40
|Közepes
|{{chem|H|2|O}}–{{chem|H|2|O}}
 
{{chem|H|2|O}}–{{chem|CH|3|OH}}
|-
|Dipólus-Dipólus
|Állandó dipólusok közt
|5-25
|Közepes
|HCl-HCl
|-
|Ion-indukált dipól
|Ion és az általa keltett dipólus közt
|3-15
|Gyenge
|{{chem|Fe|2+}}–{{chem|O|2}}
|-
|Dipól-indukált dipól
|Állandó dipólus és az általa keltett dipólus közt
|2-10
|Gyenge
|HCl–{{chem|Cl|2}}
|-
|Indukált dipól-indukált dipól
|Pillanatnyilag kialakult dipólusok közt
|0,05-40
|Gyenge
|Ar(g)–Ar(g)
 
{{chem|C|6|H|14}}–{{chem|C|6|H|14}}
|}
 
Fajtái:
 
== Elsődleges kötések ==
Két adott atom között kialakuló kötés típusának meghatározásához szükséges a két atom [[elektronegativitás]]ának összege (ΣEN) és különbsége (ΔEN).
 
* Ha ΣEN kicsi és ΔEN kicsi, akkor [[fémes kötés]] jön létre.
* Ha ΣEN nagy és ΔEN kicsi, akkor [[kovalens kötés]] jön létre.
* ΔEN nagy, akkor [[ionos kötés]] jön létre.
 
Az elektronegativitás segítségével meghatározható az is, hogy egy atom képes-e [[hidrogénkötés]] kialakítására. Csak a három legnagyobb elektronegativitású elem ([[fluor]], [[oxigén]], [[nitrogén]]) képes erre.
 
=== Kovalens kötés ===
 
[[Kovalens kötés|Kovalens (másként homopoláros) kötést]] két (esetleg több) atom között megosztott (közös, kötő) elektronpárok hoznak létre, hogy mindegyik atom stabilis elektronszerkezettel rendelkezhessen. ''Akkor jöhet létre, ha az atomok elektronegativitásának különbsége nem több 1.7-nél.'' A kovalens kötéseket több szempont szerint csoportosíthatjuk.
 
==== Polaritás szerint ====
 
A kovalens kötés lehet apoláris és poláris, attól függően, hogy az alkotó atomok elektronvonzó-képessége – elektronegativitása – milyen mértékben tér el egymástól.
* ''Apoláris'' a kovalens kötés elemmolekulák (Pl: H<sub>2</sub>) és azon vegyületmolekulák esetén, amelyekben a kötések polaritása kiegyenlíti egymást (pl.: [[szén-dioxid]], [[metán]])
* ''Poláris'' a kovalens kötés azon vegyületmolekulák esetén, amelyeknek polaritását a kötéspolaritás és a molekula alakja együttesen alakítja ki (pl.: [[hidrogén-klorid]], [[víz]], [[ammónia]])
A [[molekula|molekulák]] polaritását a kötések polaritása és a molekulák alakja (a molekulában az elektronpályák elhelyezkedése) együttesen határozza meg.
 
==== A kötőelektronok száma szerint ====
 
A kötés lehet ''kolligációs'', amikor mindkét atom biztosít 1-1 elektront a kötés kialakításához, és lehet datív (koordinatív), amikor a két atom egyike adja a teljes elektronpárt.
 
A kötésben részt vevő elektronpárok számától függően lehetséges ''egyszeres'' vagy ''többszörös'' ([[kettős kötés|kétszeres]], [[hármas kötés|háromszoros]] stb.) kötés.
 
==== A kötőelektronok alhéja szerint ====
 
Attól függően, hogy a kötés az ''s'', ''p'' vagy ''d'' [[elektronhéj|alhéjon]] levő elektronok között jön létre, a kötés lehet [[szigma-kötés|szigma-]], [[pi-kötés|pi-]] illetve [[delta-kötés]].
 
==== A kötőelektronok lokalizációja szerint ====
 
A kötőelektronok lokalizációja szerint a kovalens kötés lehet lokalizált (helyhez kötött) és delokalizált (nem helyhez kötött). A csak lokalizált kovalens kötéseket tartalmazó anyagok az [[elektromos áram|áramot]] nem vezetik, mivel nincs bennük szabadon mozgó töltéshordozó ([[ion]] vagy [[elektron]]).
 
=== Ionos kötés ===
[[Ionos kötés|Ionos (heteropoláris) kötés]] keletkezésekor az egyik atomból a legkülső elektronhéjon levő elektron(ok) a szomszédos atom elektronhéjába épül(nek) be és mindkét atom [[ion]]os formába kerül. Az eltávozó illetve a felvett elektronok számát nevezzük az ion töltésszámának. Az így létrejött pozitív (kation) és negatív (anion) töltésű ionok elektrosztatikusan vonzzák egymást. Az ellentétes töltésű ionok azonban csak bizonyos határig közeledhetnek egymáshoz, mert a túl közel kerülő elektronfelhők taszító hatása megakadályozza a további közeledést és végső soron az ionok egybeolvadását. A kötés nagyon stabil, mert a vegyértékelektronok átkerülnek a másik atom elektronfelhőjébe.
''Fém és nemfém'' között jöhet létre.
 
=== Fémes kötés ===
A [[fémes kötés]] az elsőrendű kötéseknek olyan esete, amikor az elektronok az anyagban egyenletesen oszlanak el.
 
A kialakulásának feltétele az, hogy a fématomok vegyértékhéján kevés számú elektron van, ezek az atommagtól viszonylag messze vannak, és kisebb energiával kötődnek, ezt mutatja kicsi ionizációs energiájuk is.
 
A fématomok a kristályban úgy rendeződnek, hogy a rácspontokban a [[fématomtörzs]]ek helyezkednek el, és közöttük a kapcsolatot a [[vegyértékelektron]]ok biztosítják. Ezek az elektronok valamennyi fématomhoz közösen tartoznak, így delokalizált elektronrendszer jön létre. A fématomok között kialakult kötést fémes kötésnek nevezzük. A fémes kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben a rácspontokban lévő atomtörzseket [[delokalizált elektron]]ok tartják össze.
 
A fémes kötés erőssége függ az atomok méretétől és a vegyértékelektronok számától, de a kötési energia kisebb, mint az ionos és kovalens kötés esetében. Ennek megfelelően vannak alacsony olvadáspontú és magas hőmérsékleten olvadó fémek. Például: [[nátrium]] (Na) [[olvadáspont|op]]: 98&nbsp;°C, [[króm]] (Cr) op: 1902&nbsp;°C.
 
== Másodlagos kötések ==