„Pap (hivatás)” változatai közötti eltérés

Bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] egyházakban szűkebb értelemben egy felszentelt személy, tágabb értelemben az [[istentisztelet]] és [[Kultusz (vallás)|vallási szertartások]] végzésére felhatalmazott egyén. A [[Római katolikus egyház|római katolikus]], az [[ortodox kereszténység|ortodox]] és [[Anglikán Közösség|anglikán]] egyházakban a pap olyan személy, aki sajátosan egy [[plébánia]] vezetésével van megbízva.<ref name="ReferenceA">Akadémiai lexikonok: Világvallások → pap; 2009</ref> (Ebből kivételt képeznek a [[káplán]]ok és egyes [[keresztény szerzetesség|szerzetes]] papok.)

 

 

== A szó eredete ==

A pap név a [[magyar nyelv]]ben a [[görög nyelv|görög]] ''papasz, papa'' – apa, atya szóból származik.<ref>Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm</ref> Próbálták a szlávból is eredeztetni, ennek azonban számos ellentmondása van.<ref>„Több szótörténész a szláv nyelvből átvett, a popból pappá átalakított szónak tartja, megjegyezve esetleg, hogy végső forrása a görög papasz /23, 25/ vagy az ófelnémet der Pfaff. A szláv közvetítést azonban már az kétségessé teszi, hogy a legrégebben használt magyar szavakban is az a betű jelenik meg, tehát pap, sehol sem találunk a pop alakra magyar példát /29/. Részletesebb vizsgálódás után belátjuk, hogy a pop és a pap szavak eredete teljesen különböző gyökerű. Már az ókori latin nyelvben a popa áldozatvágó, az isteneknek vagy az Istennek feláldozott állatok (pl. bárány) szétdarabolását végző személy neve, mely a keresztény hit széles elterjedése előtti időkből származik /30/, de ennek is a forrása az [[ógörög nyelv]], melyben például a popanon áldozati kalácsot jelent /22/, és nincs semmi köze a szintén ógörög, apát, atyát jelentő papasz, papa szóhoz /22/. A popa szót vihették magukkal a még pogány, [[Lombardia|Lombardiából]] kelet felé vándorló [[románok]], s a [[Balkán (térség)|Balkánon]] letelepedve adhatták át a [[szláv népek]]nek, ahol a pop végső formát vette fel. Tudjuk, az [[olasz nyelv|olasz]], a [[francia nyelv|francia]], a [[német nyelv]]ben a popa, éppúgy, mint a magyarban a pópa, már kezdettől fogva kizárólagosan csak a görögkeleti pap neve és nem a katolikusé.” Körmendi, i. m.</ref>