„Második nikaiai zsinat” változatai közötti eltérés

A zsinaton nyolc ülés volt, napirendre vették a képrombolók érveit és tételesen cáfolták azokat. Második lépésben meghatározták a képtisztelet alapjait. Első pontban megengedték [[Jézus]], [[Szűz Mária]], szentek és az angyalok ábrázolását. Kinyilvánították, hogy a festett képek nem bálványok. Az ábrázolt személy emlékeztető csak, és arra buzdít hogy kövessék az általa képviselt utat. Egyedül csak Istent illeti az imádat, így a képek előtt kifejezett tisztelet lényegesen különbözik attól. A tisztelet viszont nem a képnek szól, hanem annak a személynek akit ábrázol. Voltak akik ezeket a határozatokat nem értették. Leginkább nem volt világos számukra a képtisztelet és az imádás közti értelmezés. Ezt a korabeli fordítási elégtelenségek is hátráltatták. 794-ben [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] zsinatot hívott össze [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]], ahol a nikaiai zsinat eredményeit elvetették, sőt ''Libri Carolini'' néven vitairatot is készíttetett [[Orléans-i Theodulf]]fal -– de a pápa viszont nem nyilvánította semmisnek.