„Josef Lanner” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Irodalom
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
12. sor:
 
== Élete ==
Lanner a bécsi St. Ulrichban született (ma [[Neubau]] kerület). A [[Hegedű|hegedűnhegedű]]n nagyrészt autodidakta módon csatlakozott egy kis Michael Pamer [[Vonószenekar|vonószenekarhozvonószenekar]]hoz, nagyjából egy időben, mint Id. Johann Strauss, bár úgy döntött, hogy maga is belevág a zenei üzletbe, és Karl és Johann Drahanekkel társult, és megalakított egy kvartettet. nevét viselte. A vonósnégyes sikere fokozatos terjeszkedéshez vezetett, és 1824-ben Lanner egy kis vonószenekart vezényelhetett, amely bécsi tánczenét játszott. Zenekarának akkora sikere volt, hogy számos bécsi karneválon rendszeresen szerepelt, a helyi dialektusban Fasching néven ismert. 1832-ben Lanner megengedte, hogy hamarosan riválisa, [[Johann Strauss (zeneszerző, 1804–1849)|Id. Johann Strauss]] helyettese legyen egy második, kisebb zenekarban, amelyet abban az évben hoztak létre, hogy megfeleljen a karneváli tevékenységek elfoglaltságának.
 
Lanner már az 1825-ös karneváli szezon végén hírnevet szerzett, id. Strauss pedig frusztrált volt amiatt, hogy szükség esetén helyettesítenie kellett, és ennek eredményeként művei nem kapták meg a szerinte megérdemelt elismerést. Ugyanebben az évben id. Strauss megvált Lannerrel, miután az egyik Bécsi Táncintézetben, a Zum Schwarzen Bockban (A fekete kos) adott koncertet. Bár sok sajtóhír dühös találkozásról számolt be a két zeneszerző között, beleértve azt a pletykát, hogy Strauss erőszakkal elhagyta a zenekart Lanner néhány tehetséges zenésszel, ezek nagyrészt megalapozatlanok maradtak, mivel Lanner korábban egy keringőt szentelt Straussnak "Trennungs-Walzer" címmel (" Elválasztó keringő"), op. 19, amely a jóindulat és a két zeneszerző mestersége iránti tisztelet megfelelő szintjét jelezte. Továbbá Lanner és id. Strauss gyakran dolgoztak együtt annak ellenére, hogy megszakították a párkapcsolatukat, és még egy jótékonysági koncertet is adtak korábbi munkaadójuknak, Michael Pamernek, aki 1826-ban megbetegedett ugyanabban az intézményben, ahol elváltak. Jótékonysági munkájukért Strauss és Lanner 1836-ban Bécs díszpolgárságát is elfogadták, és közösen tettek polgári esküt.
18. sor:
A zeneszerető bécsiek azonban mindkét népszerű tánczene-szerzőt támogatták, és az egyének általában Lannerianerként vagy Straussianerként azonosították magukat. Valójában azt hitték, hogy az uralkodó [[Habsburg-család|Habsburg-dinasztia]] igyekezett eltéríteni bécsi lakosságát a politikától és az Európát lázasan elsöprő forradalmi eszméktől, sok város pedig arra készül, hogy megdöntse bármilyen népszerűtlen uralkodót. A válasz az lenne, hogy eltereljük a lakosság figyelmét zenével és szórakoztatással, és a Lanner és Strauss által betöltött zenei pozíciók hamarosan nagyon fontosnak bizonyultak. Lannert magát a [[Hofburg|Hofburg császári palotában]] található Redoutensäle Musik-Direktori posztjára nevezték ki, amelynek elsődleges feladata a nemesség tiszteletére tartott koncertek vezénylése és új művek komponálása volt az udvari zenekar számára.
 
Strauss népszerűsége az 1840-es évek elején hamarosan beárnyékolta Lannerét. Strauss szívesen vállalta, hogy kiterjedt, jövedelmező külföldi turnékra induljon, beleértve [[Anglia|Angliát]] is, míg Lanner Bécsben tartotta magát, mert nem volt meggyőződve arról, hogy a többi nemzetiség kész bécsi zenét hallgatni. Lanner egy 1843-ban Bécset sújtó [[Tífusz|tífuszfertőzésbentífusz]]fertőzésben halt meg, és ugyanabban az évben, április 14-én, nagypénteken [[Döbling]]ben halt meg.
 
Az id. Strausszal folytatott híres rivalizálás véget ért; Lanner halála egy olyan időszak kezdetét jelentette, amikor a Strauss család jó fél évszázadon át uralta a bécsi tánczenei színteret, és lezárta a keringő és más népszerű tánczene érdekes és izgalmas fejlődésének korszakát.
39. sor:
* "Hans-Jörgel", polka, op. 194
* „Die Mozartisten”, keringő, op. 196 (A Mozartisták, [[Wolfgang Amadeus Mozart]] operáinak témái alapján)
* "Die Schönbrunner" (A [[Schönbrunn|Schönbrunniak]]iak), keringő, op. 200
 
== Irodalom ==
45. sor:
* {{ADB|17|698|699|Lanner, Joseph|Robert Eitner|ADB:Lanner, Joseph}}
* Theophil Antonicek: Lanner, Joseph. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 5, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1972, ([https://www.biographien.ac.at/oebl_5/15.pdf 15. o.], [https://www.biographien.ac.at/oebl_5/16.pdf 16. o.]) {{de}}.
* Ernst Hilmar: [https://www.deutsche-biographie.de/gnd118569597.html#ndbcontent Lanner, Joseph]. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 13, Duncker & Humblot, Berlin 1982, {{ISBN|3-428-00194-X}}, S. 619 f. ([https://daten.digitale-sammlungen.de/0001/bsb00016330/images/index.html?seite=635 Digitalisat]]) {{de}}.
* Wolfgang Dörner: [http://www.oapen.org/search?identifier=456737 ''Joseph Lanner. Chronologisch-thematisches Werkverzeichnis''.] Böhlau, Wien 2012, {{ISBN|978-3-205-78793-8}} {{en}}
* Otto Brusatti: ''Joseph Lanner, Compositeur, Entertainer & Musikgenie''. Böhlau, Wien, 2001, {{ISBN|3-205-99081-1}}