„Étienne-Gabriel Morelly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
Messinában, 1753-ban nyomtatták ki [[Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja]] (Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai) című utópisztikus [[államregény]]ét, ami éles kritikai visszhangra lelt Franciaországban.
 
Ezekre válaszul jelentette meg talán leghíresebb művét, ''A természet törvénykönyve''<ref>Újabban néhány helyen némileg félreérthető módon „A természet kódexe” címfordítás szerepel. A természet törvénykönyve címfordítás azonban De Gerando Antoninától és Csebrenyák Józseftől származik 1885-ből illetve 1895-ből. A [[Világirodalmi lexikon (1970–1996)|Világirodalmi lexikonban]] A természeti törvénykönyv, avagy a törvények igazi szelleme.</ref> (Code de la nature) című munkáját. MorelliMorelly minden baj forrásának a magántulajdon következtében fellépő egyéni érdekek érvényesülését, a kapzsiságot és haszonlesést tekinti. A magántulajdon eltörlésében nem a kizsákmányolás megszüntetését, hanem a természetes rend visszaállítását látja.
 
Morelly jelentősége abban van, hogy ő az első filozófus, aki eljut a [[szocializmus]] sőt a [[kommunizmus]] gondolatáig. A természet törvénykönyvében a magántulajdont teszi felelőssé, bélyegzi meg az emberek nyomorúságáért, és az [[utópista szocializmus]] elméletének egy kezdetleges formáját körvonalazta. Megfogalmazza a három alapvető és szent törvényt, „melyek egy társadalom összes bűneit, rosszaságait gyökerestől kiirtják”.<ref>Csebrenyák József</ref> Ezek: