„Nógrád vármegye története” változatai közötti eltérés

nemzetiségek=[[magyarok]]|

térkép=Nograd.png|

}}

[[Nógrád vármegye]] ([[szlovák nyelv|szlovákul]]: ''Novohrad;'' [[német nyelv|németül]]: ''Neograd'' vagy ''Neuburg;'' [[latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Nogradiensis'' vagy ''Comitatus Neogradiensis'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] északi részén. A történelmi [[Felvidék]] területéhez tartozott. Területe jelenleg [[Magyarország]] és [[Szlovákia]] között van felosztva.

==Földrajz==

A [[vármegye]] területe nagyrészt hegység, az [[Ipoly]] és a [[Duna]] mentén találhatóak szűk völgyek. Hegységei a [[Kárpátok]] északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a [[Duna]], az [[Ipoly]] és a [[Zagyva]]. Északról [[Zólyom vármegye]], keletről [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör-Kishont]] és [[Heves vármegye|Heves]] vármegyék, délről [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]], nyugatról pedig [[Hont vármegye]] határolta.

 

==Történelem==

A vármegyét [[I. István|Szent István]] hozta létre, és egészen [[1918]]-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része [[Csehszlovákia]] területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos [[Hont vármegye|Hont vármegyével]] közösen létrehozták [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyét]]. Az [[I. bécsi döntés]] értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a [[II. világháború]] után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. [[1950]]-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét [[Pest megye]] területéhez csatolták, maradék része pedig [[Nógrád megye]] lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része [[1996]]-tól a [[Besztercebányai régió]]hoz tartozik.

 

* Szécsényi járás, székhelye [[Szécsény]]

* Sziráki járás, székhelye [[Szirák]]

 

{{Magyar Királyság vármegyéi}}