„Barabás Béla (jogász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életútja: apró |
a a |
||
27. sor:
A [[kolozsvár]]i [[Unitarizmus|unitárius]] [[gimnázium]] diákja volt, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetemen]] jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]] vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át [[Magyarország|magyar]] [[országgyűlési képviselő]]. Sorozatban ötször, az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1892 |1892-es]], [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1896|1896-os]], [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1901|1901-es]], [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1905|1905-ös]] és az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1906 |1906-os]] választások alkalmával nyert mandátumot, míg az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1910|1910-es választásokon]] elbukott, de [[1911]]-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a [[Magyarország|Magyar]] [[Országgyűlés]]be. 1914-ben [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] miniszterelnök kísérője [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] útján. 1917. július 25-től 1918. november 5-ig [[Arad (Románia)|Arad]] törvényhatósági jogú város [[Főispán (1526–1950)|főispánja]].<ref>[https://adt.arcanum.com/hu/view/AzUjsag_1917_07/?pg=359&layout=s Arad vármegye főispánjává 1917. július 25-én kelt legfelsőbb elhatározással Purgly Lászlót nevezte ki a király. ''Az Ujság'', 1917. július 27. 187. szám, 4. oldal]</ref><ref>[https://adatbank.ro/html/cim_pdf2050.pdf albisi Barabás Béla: Emlékirataim 1855−1929. Corvin Könyvnyomdai Műintézet, Arad, 1929. 151−154. oldal]</ref>
[[Erdély]] [[Román Királyság]]hoz való csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a [[kisebbség]]i magyar [[politika]]i élet egyik vezető alakjává vált. 1922-től az erdélyi [[Országos Magyar Párt]] (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a [[bukarest]]i Román [[Parlament]] szenátora. Budapesten a régi Képviselőházban ő mondta el az utolsó beszédet, majd a felavatott mai Országház első beszédét is ő mondta el.<ref>[https://www.erdely.ma/meg-egy-evtized-es-finis-hungariae-trianon-elott-sotet-joslata-volt-annak-aki-legyozte-a-korabeli-orban-viktort Szakács Árpád: Még egy évtized és: Finis Hungariae? Hozzáférés: 2023.03.10]</ref> Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az [[Arad és Vidéke]] című politikai napilapnak, főszerkesztője az [[Magyar Újság|Aradi Magyar Újságnak]] (1926-27).
Nevét a kommunistaellenes [[1989-es romániai forradalom]] óta Aradon utca viseli.<ref>A 19. századi gyéren beépült Holtmaros környéki utcát a terjeszkedés során Török Gábor egykori aradi polgármesterről nevezték el, de a közterület viselte a Theodor Serb, az Arsenije Jovanović, majd az Afinelor elnevezést is.</ref>
| |||