„Alakítási szilárdság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Kép:Alakitasiszilardsag.jpg|thumb|Az alakítási szilárdságot befolyásoló paraméterek hatása hideg- és melegalakítás esetén]]
 
Az alakítási szilárdság ('''''k''<sub>f</sub>''') nagysága több tényezőtől függ:
* az adott fém anyagától, annak kémiai összetételétől;
* a darab hőmérsékletétől ('''''T''''');
9. sor:
* attól, hogy az alakváltozás milyen sebességgel megy végbe (<math>\dot \varepsilon </math> vagy <math>\dot \varphi </math>).
 
Az alakítási szilárdság ('''''k''<sub>f</sub>''') meghatározására számos kísérleti és számításos módszer alakult ki. A kísérleti módszerek (húzó-, nyomó- vagy duzzasztó- és csavarókísérlet, ''Ford''-próba) nehézségét az jelenti, hogy a definícióban szereplő egytengelyű feszültségállapotot a gyakorlatban igen nehéz biztosítani. A számításos módszerek is többnyire kísérleti méréseken alapulnak, ilyen például a ''Hajduk''-féle módszer, ami az ún. ''termodinamikai tényezőkre'' épül:
 
:<math>k_f = k_{f0}\cdot K_T \cdot K_\varphi \cdot K_\dot \varphi</math> .