„Tótság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Tótság''' a mai [[Vendvidék]] és [[Muravidék]] történeti elnevezése. Utóbbi régió ma ''Prekmurje'' néven [[Szlovénia]] legnyugatibb területét képezi. Igazából nem a teljes murai tájat takarja és nem is földrajzi név. A nevet a [[magyarországi szlovének]] egyik magyar elnevezéséről kapta. A magyarok már a középkor óta a szlávokat ''[[tót]]ok''-nak nevezték, így a szlovénokat is.
A '''Vendvidék''' a [[Magyarország]]hoz tartozó [[Rába]] menti vidék és a [[Szlovénia]] részét képző [[Muravidék]]) szlovénlakta területeinek történeti-néprajzi elnevezése. A terület régebbi nevei: '''Tótság''', ''Tótföld'', ''Tótvidék''. A Vendvidék a [[Mura]] és a [[Rába]] folyók között helyezkedett el. Ma már csak azt a kisebb magyarországi tájegységet nevezik így, ahol a [[magyarországi szlovének]] falvai találhatóak.
 
==Szlovénok a területen==
A ''Vendvidék'' elnevezés a [[magyarországi szlovének]] korábbi „[[vendek|vend]]” népnevéből származik. A ''Tótság'', ''Tótföld'', ''Tótvidék'' elnevezések szintén a szlovén lakosságra utalnak.
A szlovének mint délszláv népcsoport, azon kisebbség [[Magyarország]]on, amely a [[honfoglalás]] előtt letelepedett a [[Kárpát-medence]] nyugati felén, s ott államot is alakított ki. A terület a magyarok uralma alá került a [[10. század]] elején. A szlovénok kis része elmenekült, de a többi helyén maradt és beolvadt a magyarságba. A [[Mura]] vidékén és a folyó [[Dráva|drávai]] torkolatánál tovább éltek elzártan, így alakult sajátos nyelvük a [[vend nyelvjárás|vend]]. De őket és nyelvüket ''tót''-nak nevezték a magyarok hosszú évszázadokon át.
A középkori [[magyarok]] ugyanis a [[Szláv népek|szlávok]]at egységesen ''[[tótok]]nak'' nevezték, majd később a [[szlavónia]]i [[horvátok]]at, a [[magyarországi szlovének|délnyugatmagyarországi szlovének]]et és a [[felvidék]]i [[szlovákok]]at jelölték ezzel a névvel.<br>
 
A [[19. század]] közepéig a ''Tótság'' név volt használatos, de ekkor már kezdték „vendeknek” nevezni a terület lakosait. A [[19. század]] második felétől a terület hivatalos neve ''Vendvidék''. Ez a név ma már csak a terület [[magyarország]]i részén használatos. A ''Tótság'' elnevezés a 19. század második felétől inkább csak egyházi használatban fordult elő.<br>
==A Tótság kialakulása==
A vidékre azok a szlovének települtek le a [[10. század]] kezdetén, akik a [[honfoglalás|magyar honfoglalás]] nyomán nem menekültek el, vagy nem olvadtak bele a magyarságba.<br>
A területnek sokáig nem volt elnevezése, s csupán [[latin nyelv]]ű forrásokból kapunk ismeretet a lakosságról. A ''„sclavus”'' elnevezést használják ezek a dokumentumok a [[Felsőlendva]] és [[Muraszombat]] területén élő szlovénokra, ez érthetően [[szlávok|szlávot]]. Egyértelműen nem sorolták be sokáig ezen etnikumot. A szlovének területileg két vármegyében [[Vas vármegye|Vasban]] és [[Zala vármegye|Zalában]] helyezkedtek el és négy fő település köré csoportosultak. Ezek voltak a már említett Muraszombat és Felsőlendva, a másik [[Lendva|Alsólendva]] (középkori nevén ''Lindva'') és [[Szentgotthárd]]. Utóbbi település a ma is Magyarországhoz tartozó Vendvidéken létesült, ahol [[1183]]-ban, [[Franciaország]]ból behívott ciszter szerzetesek alapítottak kolostort és itt jött létre egy újabb apátság. A Gotthárdtól nyugatra fekvő területek részben mocsaras és lakatlan földek voltak. Ez a terület a szomszédos határvédő [[Őrség]] nevű tájegység gyepűelvét képezte. Éppen ezért a Mura vidékéről, sőt a német uralom alá tartozó szlovének részéről és [[Horvátország]]ból is telepítettek szlovéneket birtokuk megművelésére, kibővítve ezzel a magyarországi szlovén területeket.<br>
Egyes részei a vidéknek sokáig ritkán lakottak volt, különösen az északi része. A [[III. Béla]] király által [[Franciaország]]ból behívott [[Ciszterciek|ciszterci]] szerzetesek [[Stájerország|Stájerföld]]ről, sőt a [[Horvátország|horvát]] területekről nagy számú szlovén paraszti tömeget telepítettek le itt, ami jelentősen növelte e szláv nemzetiség lélekszámát.<br>
A vidék legjelentősebb települése Felsőlendva volt, ahol egy várkastély épült a [[14. század]] folyamán, s ez volt a terület bástyája.
Történeti települései közül kiemelkednek: [[Lendva]] ''(Lendava)'' és [[Felsőlendva]] ''(Grad)'' a váraikkal, valamint a falvak: [[Bántornya]] ''(Turnišče)'', [[Bagonya]] ''(Bogojina)'', [[Kétvölgy|Ritkaháza]] ''(Ritkarovci)'' vagy [[Alsószölnök]], [[Felsőszölnök]] ''(Dolnji in Gornji Senik)'' és [[Újbalázsfalva|Börgölin]] ''(Otkovci)''.<br>
 
A magyarság nagy háborúi sokszor ide is elértek. A nagyon zavaros korokban, mit a [[13. század|13.]] vagy a [[16. század|16.]]-[[17. század]]ban a vendvidéktótsági területek számos ellenséges hadsereg, többek között [[németek]], [[tatárok]] és [[törökök|oszmán-törökök]] felvonulási területe voltak.<br>
A vendvidék talán legkiemelkedőbb személye [[Kossics József]] [[felsőszölnök]]i plébános-író, akinek írásaiból ismerhetjük meg a terület néprajzi és etnikai jellegzetességeit, valamint olykor hányattatott történetét.<br>
A [[16. század]] végén vallási változások is bekövetkeztek a területen, mert a szlovénok egy része evangélikus vallást kezdett el követni. Emiatt és a török támadások következtében sok katolikus szlovén menekült [[Somogy vármegye|Somogy vármegyébe]]. Később a [[18. század]]ban már evangélikusok is követték őket a rekatolizációk miatt.
Ma már csak azt a Rába folyó melletti magyarországi tájegységet nevezik Vendvidéknek, ahol a magyarországi szlovének falvai találhatóak. A tájegység központja [[Szentgotthárd]].
 
Vas megye egyházilag a [[Győri egyházmegye]] részét képezte, amelynek vezetői a [[18. század]] második felében létrehoztak egy önálló esperességet itt, amelynek a neve ''Tótság'' lett. Ez tehát egyházi jellegű név és nem földrajzi, melyből kívül esett Alsólendva vidéke. Az egyik esperesévé a vidéknek [[Küzmics Miklós]]t tették, aki a katolikus négy evangéliumot fordította le vendre.<br>
A ''[[vendek|vend]]'' népnév, ami úgyszintén a [[18. század]] végén kezdett terjedni, a német ''wendisch'' és ''windisch'' szavakból származik. Az osztrák területeken ugyanis így hívták a szlovéneket.<br>
A vend népnév alapján jött létre a vend-vandál rokonság elmélete, emiatt sokan az itteni embereket ''vandáloknak'', nyelvjárásukat ''vandál'' vagy ''vandalus nyelv''-nek jelölték meg. A Tótságról egy teljes képet adó mongráfiában a jeles reformkori író [[Kossics József]] ad képet, aki szintén a vandálok utódainak véli a vendeket, de külön kihangsúlyozza, hogy nyelvükben se nem vendnek, vagy vandálnak hívják magukat, hanem ''slovenci''-nek, azaz szlovénnek. A tótsági értelmiség, mely ugyan a germán [[vandálok]]ban látta a lakosság elődeit, a területen nyelvjárásban ''Slovenska okroglina''-nak hívja, tekintettel a lakosság önelnevezésére.
 
==A Tótságból Vendvidék==
A [[szombathelyi egyházmegye]] megalapításával a zalai szlovének is egyesítve lettek, mivel megyéjük is [[Szombathely]] egyházi fennhatósága alá került. Ekkor alakult ki a ''Vendvidék'' név, miután terjedni kezdett az új népnév a magyarok körében. [[Lülik István]] egy Muraszombat környéki iskolamester az általa írt ábécés könyvben függelékként szereplő monográfiában a Vendvidék szlovén megfelelőjeként a ''Slovenska kraina'' kifejézést használja [[1833]]-ban. Azonkívül bizonyítást is nyer az a tény, hogy a lakossága a Tótságnak nem lehet germán eredetű. Bár [[Csaplovics János]] szerint a vendek sem a szlovénokkal, sem a horvátokkal nincsenek rokonságban, ez azonban nem igaz. A kutatások már ekkor kimutatták, hogy ez a lakosság szintén szlovén és nemcsak abból kifolyólag, hogy magát így is hívja. A nyelv elzártság miatt tájiasodott, megőrizte archaikus vonásait, s nyilván önállósult, de még ma sem nyilvánítja senki önálló nyelvnek. Viszont a magyarosító politika eszközként használta fel a ''[[vendkérdés|vend nem szlovén elméletet]],'' amely kialakított az ún. ''„vend tudat”''-ot, kényszerítve azzal a lakosságot, hogy magát vendnek vallja. Ez a nyilvánvaló nemzettudat csinálás nem szolgálja a lakosság fennmaradását, sőt sokkal inkább a magyar politika érdekeit. Később ezzel a történetietlen, tudománytalan elmélettel akarták [[trianoni békeszerződés|Trianon]] revízióját elérni.
 
A Vendvidék elnevezést a [[19. század]] második felében, részben a politikai okokból vették be a hivatalos nyilvántartásokba is. A Tótság elnevezés így végleg kiszorult.
 
==Külső hivatkozások==
* Mukicsné Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szombathely-Monošter, [[1996]]. ISBN 963 7206 620
* '''Az Őrség és a Vendvidék''' ''Kalauz turistáknak és természetbarátoknak,'' Második, javított, bővített kiadás, B.K.L. Kiadó, [[Szombathely]] [[2004]]. ISBN 963 86382 7 3
 
[[Kategória: Magyarország tájegységei]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tótság