„Pártállam” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
== A pártállam Magyarországon ==
 
A magyar állam a [[Tanácsköztársaság]] és [[Szálasi Ferenc]] uralmának időszakát kivéve csak [[1949]]-től [[1989]]-ig, a ''Magyar Népköztársaság'' idején volt pártállam. A [[Rákosi Mátyás]] nevével fémjelzett időszakban a diktatúra kemény formáját jelenítette meg a pártállam. Az [[1956-os forradalom]] után a hatalom gyakorlás módszerei sokat változtak, de a kommunista [[állampárt]], a Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is szilárdan kezében tartotta a hatalmat, bár az ún. [[gulyáskommunizmus]] időszakában Magyarországot kedélyesen a „[[Magyarország 1957–1989 között|legvidámabb barakk]]” jelzővel emlegették. A [[Magyarország 1945–1956 között|Rákosi-korszakhoz]] képest a különbségek legfeljebb a döntések központosításának mértékében jelentenek eltérést; egyes időszakokban a gazdasági élet irányítása lazábbá, áttételesebbé válhat (mint az [[új gazdasági mechanizmus]] 1968-ban) a választási rendszer is általában egyes jelöltekre épül, amelyeket – a formailag közvetlenül demokratikus jelölés fenntartása mellett – Magyarországon 1986 előtt kizárólagos joggal az ugyancsak az állampárt által irányított [[Hazafias Népfront]] tartott a kezében. Egyes állami feladatokat névleg társadalmasítottak, így az [[üdültetés]] a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]], mint nem állami szerv hatáskörébe[[hatáskör]]ébe tartozott.
 
A pártállami rendszernek Magyarországon is, csakúgy, mint általában, az egyik legfontosabb jellegzetessége a kettős hatalmi struktúra volt. A kommunista pártszervezetek minden szinten a párhuzamos állam- és közigazgatás szervezeti egységeinek a felettesei voltak. A politikai döntések – ideértve a belpolitikai fő kérdései mellett a gazdaságpolitika, kultúrpolitika, egyházpolitika és sok más társadalompolitikai ágazatra vonatkozó döntéseket is – nem a formálisan illetékes állami, közigazgatási hivatalokban, hanem a párttestületekben hozták meg, és az állami szervek csak végrehajtották azokat. A párt a belpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában egyaránt nagyban támaszkodott a politikai rendőrségre, ami Magyarországon az 1962-90 közötti időszakban a [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség]]e volt.{{refhely|Tabajdi|16. o.}}