„Kmety György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
teljesebb hivatkozás |
bátyja |
||
8. sor:
== Életpályája ==
[[Fájl:Kmety emlek Csorna.jpg|bélyeg|264px|[[Csorna]]i emlékműve]]
Nemesi ranggal rendelkező, de vagyontalan [[felvidék]]i [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[lelkész]] fiaként született. Apja Kmeti Pál [[1818]]-ban meghalt, azután jóval idősebb bátyja, Pál (1802-1870) nevelte. [[Késmárk]]on végezte tanulmányait, majd [[1833]]-ban a 19. császári és királyi gyalogezredbe állt katonának. [[1847]] végén [[Joseph Wenzel Radetzky|Radetzky]] tábornagy [[Olaszország történelme|itáliai]] hadseregében szolgált ezredsegédtisztként, főhadnagyi rangban. Századosként került át az alakuló honvédseregbe [[1848]]. [[október 1.|október 1-jén]], a [[Győr|Győrött]] alakuló 23. honvédzászlóaljhoz vezényelték. Jelentős szerepet játszott felsőbb egysége megszervezésében, mert a kijelölt zászlóaljparancsnok betegségre hivatkozva nem vonult be. Négy század élén csatlakozott a [[Móga János]] táborába igyekvő [[Kossuth Lajos]]hoz, és részt vett a [[Schwechati csata|schwechati csatában]].
Helytállásáért Kossuth [[november 1.|november 1-jén]] a zászlóalj parancsnokává nevezte ki. [[december 16.|December 16-án]] a [[parndorfi ütközet]]ben egységével visszavert egy lovassági támadást, ezért alezredessé léptették elő. [[1849]]. [[január 5.|január 5-étől]] egy dandár, majd február 15-étől egy hadosztály vezetésével bízták meg. A [[Kápolnai csata|kápolnai csatában]] [[Henryk Dembiński]] hibás hadvezetése miatt nem vett részt, de fedezte a magyar csapatok visszavonulását és [[február 28.|február 28-án]] a [[mezőkövesdi ütközet]]ben győzelmet aratott [[Franz Deym]] vezérőrnagy dandárja felett. [[április 14.|Április 14-én]] ezredesi rangot kapott. [[Buda ostroma (1849)|Buda visszavételekor]] (1849. [[május 4.]] – [[május 21.]]), a vízivárosi oldalon ő irányította ostromot. A május 4-ei a vízvédmű elleni rohamban megsebesült. [[Buda (történelmi település)|Buda]] bevétele után önálló hadosztályparancsnokként a [[Rába]] vonalának megszállását kapta feladatul. [[június 13.|Június 13-án]] pályafutásának legfényesebb győzelmét aratta, a csornai ütközetben legyőzte [[Franz Wyss]] vezérőrnagy dandárját és [[június 26.|június 26-án]] ezért megkapta tábornoki kinevezését.
| |||