Wikipédia

„Lupény” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
1884-ben Hoffmann Rafael Kelet-Erdélyi Társaság alapítója köt bérletet bányanyitásra Lupényban és Vulkánban, és ezzel egy időben kezd épülni az Árpád- és a Teréz-akna. 1889-ben a völgy nyugati szárnyán, a Román Zsil mentén francia tőkével vásárolják fel a telepeket, megalakul a Felső-Zsilvölgyi Bányatársaság. A Petrozsény-Lupény közötti vasútvonal felerősítette a lupényi szén iránti érdeklődést. Az Urikány Zsil-völgyi Magyar Részvénytársaság 1892-ben jön létre Horváth Gyula és David Beer anyagi támogatásával. A társulatnak 3,5 millió forint alaptőkéje volt. A 30.000 részvényből 14.850-et eladtak – 100 forintért darabját – országházi képviselőknek, budapesti kapitalistáknak. Horváth Gyula és David Beer megtartotta a többi 15.150 részvényt .
 
1892-ben az Urikány Zsil-völgyi Magyar Részvénytársaságnak felvásroljafelvásárolja a Felső-Zsilvölgyi Bányatársaság egész vagyonát. A fent említett társaság egyre terjedt, és így ő lett a Zsil-völgyének a másik legnagyobb szénkitermelő társasága. 1894-ben megvásárolják Puj Zsigmondtól az „Ilona” bányát, majd 1902-ben a Viktória-aknát az említett craiovai Kohn Valentin nevezetű zsidótól. Lupényban a társulathoz tartoztak: Déli- és Nyugati- István-, Viktória-, Ilona-, Karolina-, Ella-, Aranka- aknák. 1899-ben felépítik a lupényi koksz gyárat a Román Zsil partján. A társulat bányáiból kitermelt szenet használták a gyárban a koksz előállításához, különösen az István-akna termékét. A társulat legfontosabb bányája a szén minőségét tekintve a lupényi bánya lett. Az Urikány Zsil-völgyi Magyar Részvénytársaság sok pénzt fektetett a bányák fejlesztésébe és a termelés korszerűsítésébe, ezért van az, hogy például 1902 és 1903 között a fejtésnél használt „Hardy” és „Elliott” féle modern kőszénfejtő kalapácsokat szereltek a bányába.
1899-ben felépítik a lupényi koksz gyárat a Román Zsil partján. A társulat bányáiból kitermelt szenet használták a gyárban a koksz előállításához, különösen az István-akna termékét. A társulat legfontosabb bányája a szén minőségét tekintve a lupényi bánya lett. Az Urikány Zsil-völgyi Magyar Részvénytársaság sok pénzt fektetett a bányák fejlesztésébe és a termelés korszerűsítésébe, ezért van az, hogy például 1902 és 1903 között a fejtésnél használt „Hardy” és „Elliott” féle modern kőszénfejtő kalapácsokat szereltek a bányába.
 
1908 és 1920 között építik a Lupényi kőszénmosót. 1918-ban a Román állam, noha még a békediktátum nem volt aláírva, törvénybe foglalja a Zsil-völgyi ásványi kincsek román nemzeti közkincshez való tartozását. 1920. június 4-én aláírt Trianoni békediktátum eredményeképpen Lupény és Hunyad vármegye Romániához került. A Budapesti Magyar Részvény Társaság továbbra is megmarad, de a vezetést új bányatársulat veszi át: ” Banca Româneasca, Creditul Externe ” érdekeltsége.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lupény”