„Tartesszoszi nyelv” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
|szabaly= —
|iso1=—|iso2=—|—}}
 
[[Kép:I tarteso.jpg|thumb|300px|Tartesszoszi felirat reprodukciója [[Portugália]] területéről]]
A '''tartesszoszi''' vagy '''turdetán nyelv''' megfejtetlen [[ókor]]i [[Holt nyelv|kihalt]] nyelv, amelyet az [[Ibériai-félsziget]] legdélebbi részén beszéltek, és az ún. [[Tartesszosz]]i civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-[[Portugália|Portugáliában]], valamint elszórtan a [[spanyolország]]i [[Andalúzia]] és [[Extremadura]] területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a [[Kr. e. 7. század]] környékére tehetőek. Maga a nyelv elnevezése is egyezményes: [[Hérodotosz]]ra vezethető vissza, aki erős és gazdag „Tartesszosz királyság”-ról számolt be a [[Kr. e. 6. század]]i [[Guadalquivir]] torkolatában, azonban e nyelvemlékeknek a valódi királysággal való összefüggése nem bizonyított, mivel még az sem biztos, hogy egyáltalán létezett-e valójában ilyen város vagy királyság. [[Sztrabón]], a görög [[földrajz]]tudós szerint a „turdetánok” – a tartesszosziak feltételezett leszármazottjai, a rómaiak ugyanis a területet Turdetaniának nevezték; valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a tőből származik – nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak az ibérek közül a legműveltebbek”. Ebből feltételezhető, hogy a nyelvük, bár eltérő volt az [[Ibér nyelv|ibértől]], talán vele állhatott rokonságban.
 
==A talált feliratok==
[[Kép:I tarteso.jpg|200px|left]]
A ránk maradt feliratok rendeltetése és a szövegek jelentése még ismeretlen. Az ibér írás egyik változatát használták, míg a másik kettőt az [[Ibér nyelv|ibér]], illetve a [[keltibér nyelv]]ű feliratokon alkalmazták, amelyek a tartesszoszitól eltérő nyelvek voltak.
 
A leghosszabb szöveg 74, a legrövidebb pedig 13 írásjelből áll (néhány példa: <small>NARKENTI</small>, <small>UARBAN</small>, <small>BARE</small>, <small>OOROIR</small>, <small>SOLOIR</small>, <small>UURSAR</small>, <small>ARKUIOR</small>, <small>TIRTOS</small>, <small>AKOLIOS</small>, <small>ROKOLION</small> stb.). Vannak bizonyos, hasonló szóalakok (pl. <small>NARKENTI</small>, <small>NARKENII</small>, <small>NARKENAI</small>, <small>NARKEN</small>), amelyben némely kutató [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] nyelvű ragozott alakokat vélt felfedezni, azonban további – mondattani jellegű – bizonyítékok hiányában érdemi következtetések nem vonhatóak le. Az indoeurópai jellegű személynevek (pl. <small>AKOLIOS, TIRTOS</small>) kisebbségben vannak a teljesen más típusú személynévszerű alakokhoz képest; a nyelvterületre vonatkozó későbbi, latin forrásokból származó adatok pedig cselély számúak és ellentmondásosak. A hely- és személynevekben megkülönböztethető egy indoeurópai, valamint egy attól eltérő, ismeretlen réteg is. (A képen egy tartesszoszi felirat reprodukciója látható [[Portugália]] területéről, amelyet a [[Figueira da Foz]]-i ''Museu Municipal''ban őriznek.)
 
==Felhasznált irodalom==