„Elektronegativitás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: bs:Elektronegativnost
Vergilius (vitalap | szerkesztései)
bővítés, "csonktalanítás"
1. sor:
Az '''elektronegativitás''' (''EN'') egy kísérleti úton meghatározott szám, mely megadja egy bizonyos atom más atomokhoz viszonyított elektronvonzó képességét. Önmagában nem hordoz kémiai értelmet, mindig más atom elektronegativitásához kell viszonyítani. Mivel viszonyszám, mértékegysége nincs. Értéke 0 és 4 közötti lehet.
Az '''elektronegativitás''' a [[kémiai kötés]]ben szereplő [[atom]] [[elektron]]vonzó képessége. Annak az elemnek, melynek nagy az [[elektronaffinitás]]a és nagy az [[ionizációs energia|ionizációs energiája]], annak nagy az elektronegativitása is.
 
==Felhasználása==
===Molekulák polaritásának, ill. a pólusok helyének megállapítása===
A kovalens kötésben a negatív töltésű kötő elektronpár, ill. elektronpárok mindig a nagyobb elektronegativitású atomhoz közelebb helyezkednek el. A molekula részleges (parciális) negatív pólusa tehát a nagyobb elektronegativitású atom oldalán, a parciális pozitív pólusa pedig a kisebb elektronegativitású atom oldalán lesz.
 
Ha két atom elektronegativitása megegyezik, akkor a kötő elektron, ill. elektronpárok pontosan középen helyezkednek el, az atom apoláris lesz. Így az egyféle atomot tartalmazó molekulák (pl. I<sub>2</sub>) mind apolárisak.
 
===Két atom között kialakuló kötés típusának meghatározása===
Két adott atom között kialakuló kötés típusának meghatározásához szükséges a két atom elektronegativitásának összege (ΣEN) és különbsége (ΔEN).
 
* Ha ΣEN kicsi és ΔEN kicsi, akkor fémes kötés jön létre.
* Ha ΣEN nagy és ΔEN kicsi, akkor kovalens kötés jön létre.
* ΔEN nagy, akkor ionos kötés jön létre.
 
Az elektronegativitás segítségével meghatározható, hogy egy atom képes-e [[hidrogénkötés]] kialakítására. Csak a három legnagyobb elektronegativitású elem ([[fluor]], [[oxigén]], [[nitrogén]]) képes erre.
 
==Az elemek elektronegativitása==
Az '''elektronegativitás''' aaz [[kémiai kötéselektronaffinitás]]bentól szereplőés [[atom]]az [[elektronionizációs energia|ionizációs energiától]]vonzó képességefügg. Annak az elemnek, melynek nagy az [[elektronaffinitás]]a és nagy az [[ionizációs energia|ionizációs energiája]], annak nagy az elektronegativitása is.
 
===Tendenciák a periódusos rendszerben===
A [[periódusos rendszerben]] az elektronegativitás értéke a főcsoportszám növekedésével (balról jobbra) nő, a periódusszám növekedésével (föntről lefelé) csökken. A nemesgázoknak nincs elektronegativitásuk, mivel nagyon nehezen lépnek reakcióba.
 
Az egyes elemcsoportok elektronegativitás szerint, növekvő sorrendben:
* [[alkálifémek]] (legkisebb)
* [[alkáliföldfémek]]
* [[átmeneti fémek]]
* [[földfémek]]
* [[széncsoport]]
* [[nitrogéncsoport]]
* [[oxigéncsoport]]
* [[halogének]] (legnagyobb)
 
A legnagyobb elektronegativitású elem a [[fluor]].
 
[[Kategória:Kémia]]
 
{{csonk-dátum|csonk-kém|2006 januárjából}}
 
[[en:Electronegativity]]