„Simon Jolán (színművész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Simon Jolán''' ([[Budapest]], [[1885]]. [[május 31]]. – Budapest, [[1938]]. [[szeptember 24]].) színésznő, előadóművész.
 
Simon Jolán [[Kassák Lajos]] felesége volt. Az [[Egyesült Izzó]]ban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte [[Rózsahegyi Kálmán]] színiiskoláját. [[1920]]-ban követte Kassákot a [[Bécs|bécsi]] emigrációba. A Kassák kör előadásain – [[Bécs]]ben, [[Prága|Prágában]], [[Kassa|Kassán]], [[Érsekújvár|Érsekújvárott]], [[Ungvár|Ungváron]] és [[Berlin|Berlinben]] – az [[avantgárd]] mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, [[Barta Sándor]], [[Hans Arp]], [[Kurt Schwitters]], [[Richard Huelsenbeck]], [[Ivan Goll]], [[Hugo Ball]], [[Guillaume Apollinaire|Apollinaire]], [[Blaise Cendrars]], [[Marcel Lecomte]] műveit.
 
Kassákkal [[1926]]-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. [[1936]]-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett.
 
Temetésén [[Kéthly Anna]] mondott gyászbeszédet.
 
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.''
 
<div class="keretjobb" style="background-color:white">
27 ⟶ 19 sor:
az ő dícséretét mekegné.</font></p>
</div>
 
Simon Jolán [[Kassák Lajos]] felesége volt. Az [[Egyesült Izzó]]ban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte [[Rózsahegyi Kálmán]] színiiskoláját. [[1920]]-ban követte Kassákot a [[Bécs|bécsi]] emigrációba. A Kassák kör előadásain – [[Bécs]]ben, [[Prága|Prágában]], [[Kassa|Kassán]], [[Érsekújvár|Érsekújvárott]], [[Ungvár|Ungváron]] és [[Berlin|Berlinben]] – az [[avantgárd]] mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, [[Barta Sándor]], [[Hans Arp]], [[Kurt Schwitters]], [[Richard Huelsenbeck]], [[Ivan Goll]], [[Hugo Ball]], [[Guillaume Apollinaire|Apollinaire]], [[Blaise Cendrars]], [[Marcel Lecomte]] műveit.
 
Kassákkal [[1926]]-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. [[1936]]-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett.
 
Temetésén [[Kéthly Anna]] mondott gyászbeszédet.
 
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.''
 
==Külső hivatkozások==