|
A '''stílus'''sztílusz görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. Eredetileg egy betűvetésre használt eszköz volt.<ref>{{cite web|url=http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4113&issue_id=452|title=Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár és információtudományi szakfolyóirat)|date=2004|publisher=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár|language=magyar|accessdate=2012-01-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070311113701/http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4113&issue_id=452|archivedate=2007-03-11}}</ref> Manapság mindennemű közlés kifejezésmódját is értjük rajta.
==Jelentései==
Előfordul a szó tágabb értelmében is, amikor bármely [[Művészeti ágak|művészeti ág]]ba tartozó műalkotás művészi formanyelvéről beszélünk. Lehet átfogó jelentésű, mint korstíluskorsztílusz és lehet szűkebb értelmezése az egyéni kifejezésmód kapcsán (viselkedésmód, cselekvésmód).
A stílustsztíluszt befolyásolja az közlő egyénisége, lelki állapota, az közlő és a hallgató viszonya. A közlésfolyamat minden tényezője hatással van a stílusrasztíluszra, háromnak azonban kiemelkedő a szerepe: a valóságnak, a közlőnek és a hallgatónak. A közlést folytatónak oly módon kell megfogalmaznia mondanivalóját, hogy a szándéka hatást tegyen a befogadóra. Ennek legfőbb feltétele a közlő és a befogadó feltételezett egyező intelligenciaszintje.
A nyelv és a stílussztílusz kapcsolatát az a körülmény is jelzi, hogy a szótárban igaz több jelentése is van a szavak egy részének, de a szövegbe helyezve már csak egy jelentésük érvényesül. Minden nyelvi elemnek van tehát egy, a szavak fogalmi jelentéséből adódó elsődleges jelentése (denotatív). Erre épülhet a kialakuló másodlagos érzelmi-hangulati-gondolati többletjelentés. Ez a stílusbansztíluszban végbemenő jelentésgazdagító folyamat ([[Denotáció és konnotáció|konnotáció]]). A másodlagos jelentés mindig hozzáadódik az elsődlegeshez. A stílussztílusz kifejezőerején, expresszivitásán azt is értjük, hogy mennyire közvetíti az érzelmeket, hangulatokat, a képzelet és a gondolatok mozgását.
A stílussztílusz valamilyen módon mindig kifejezi a beszélő személyes kapcsolatát a témával, tartalommal.
== Művészet ==
{{lásd|:Kategória:Művészet nemzetiségek szerint}}
==Építészeti stílusoksztíluszok==
{{fő|Építészettörténet}}
*[[Rokokó]]
*[[Klasszicizmus]]
*[[Neostílusok|Neosztíluszok]]
*[[Bauhaus]]
*[[Nemzetközi stílus (építészet)|Nemzetközi]]
{{Európa építészete}}
==Zenei stílusoksztíluszok==
{{fő|Zenei stílusok listája}}
{{lásd|Zenetörténet}}
*[[Magyar nóta]]
==Festészeti stílusoksztíluszok==
====Európa festészete====
*[[Barlangrajz]]
| 