„Földrajzi nihilizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+forma +lektor |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{forma}}{{lektor}}
A '''földrajzi nihilizmus''' földrajztudomány művelésének egy irányzata.
A XIX. század utolsó harmadától formálódott modern földrajztudomány egyik folyamatosan újrafogalmazódó filozófiai jellegű alapkérdése a természetföldrajzi környezet és a [[társadalom]] közötti kölcsönhatás és ok-okozati viszony meghatározása lett. E kölcsönhatás felfogását illetően három nagy iskoláról beszélhetünk. A [[földrajzi determinizmus]], [[földrajzi posszibilizmus]] és a földrajzi nihilizmus.
== A fogalom ==
A földrajzi nihilizmus (vagy földrajzi idealizmus) alapján állók úgy vélték, hogy a társadalmi fejlődés nem függ lényegesen a természetföldrajzi környezettől, alapvetően belső sajátosságai, törvényszerűségei mentén halad előre.
Ez irányzet szerint az emberi civilizáció már annyira magabiztos és fejlett, hogy teljesen függetleníteni tudja magát a természeti környezetétől. Azaz bárhol bármit megvalósíthat. Ez így majdnem igaz, de a gazdasági racionalitás határt szab az ember tevékenységének. Ilyen nagy átalakító, természeti tényezőket figyelmen kívül hagyó lépések voltak a folyók elterelése, a területszerzés a tengertől, csatornarendszerek kialakítása, a korábban mezőgazdaságilag nem művelt területek, az ún. szűzföldek feltörése, az erdőirtások. De idetartoznak az űrbéli kutatóbázisok, a tengerfenék és a sarkok meghódítása. Ezek mind megvalósíthatók, de gazdaságosságuk megkérdőjelezhető.▼
Ez irányzet szerint az emberi civilizáció már annyira magabiztos és fejlett, hogy teljesen függetleníteni tudja magát a természeti környezetétől. Azaz bárhol bármit megvalósíthat. Ez így majdnem igaz, de a gazdasági racionalitás határt szab az ember tevékenységének.
▲
== Példák ==
Egyes sivatagi éghajlatú arab országokban szánkópályákat építattek, illetve kiváló mezőgazdasági mintagazdaságokat hoztak létre. Mindezt aránytalanul magas beruházási és üzemeltetési költségek mellett, amelyek soha nem fognak megtérülni.
A [Szovjetúnió]ban számos környezet-átalakító terv valósult meg. A modernizálás záloga a húszas évektől a számtalan [vízierőmű] építése volt. Moszkvát öt tengerrel kötötték össze, csatornarendszerek segítségével. A gazdasági mellett súlyos árat fizettek emberéletben és kudarcokban azon hadvezérek és felfedezők is a történelem során, akik nem vették figyelembe egy adott terület domborzati és éghajleti viszonyait, vagy azok évszakonkénti illetve térbeli eltéréseit és nem látták el megfelelő felszereléssel az embereket, illetve nem alkalmaztak megfelelő technikát.
| |||