Wikipédia

„Földrajzi nihilizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}{{lektor}}
A '''földrajzi nihilizmus''' a [[földrajztudomány]] művelésének egy irányzata.
 
A '''földrajzi nihilizmus''' a [[földrajztudomány]] művelésének egy irányzata. A [[19. század]] utolsó harmadától formálódott modern [[földrajztudomány]] egyik folyamatosan újrafogalmazódó [[filozófia]]i jellegű alapkérdése a [[természetföldrajz]]i környezet és a [[társadalom]] közötti kölcsönhatás és ok-okozati viszonyviszonyának meghatározása lett. E kölcsönhatás felfogását illetően három nagy iskoláról beszélhetünk.
*[[Földrajzi determinizmus]]
*[[Földrajzi posszibilizmus]]
8 ⟶ 6 sor:
 
== A fogalom ==
A földrajzi nihilizmus (vagy ''földrajzi idealizmus'') alapján állók úgy vélték, hogy a [[társadalom|társadalmi]] fejlődés nem függ lényegesen a [[természetföldrajz]]i környezettől, alapvetően belső sajátosságai, törvényszerűségei mentén halad előre.
 
EzEzen irányzetirányzat szerint az [[Civilizáció|emberi civilizáció]] már annyira magabiztos és fejlett, hogy teljesen függetleníteni tudja magát a [[Természet|természeti környezetétől]], tehát bárhol bármit megvalósíthat. Ez-ez így azonban nem teljesen igaz, mert a [[gazdasági racionalitás]] határt szabszabhat az ember tevékenységének.
 
== Megvalósítása ==
Ilyen nagy átalakító, [[természet]]i tényezőket figyelmen kívül hagyó lépések voltak a [[folyó]]k elterelése, a területszerzés [[tenger]]ből, [[csatorna]]rendszerek kialakítása, a korábban [[mezőgazdaság]]ilag nem művelt területek, az ún. [[szűzföldek]] felszánátsa, és az [[erdőirtás]]ok. De idetartoznak az űrbéli kutatóbázisok, a [[Tenger|tengerfenék]] és a [[Északi-sark|sark]]ok meghódítása is. Ezek mind megvalósíthatók, de gazdaságosságuk megkérdőjelezhető.▼
 
▲Ilyen nagy, átalakító, [[természet]]i tényezőket figyelmen kívül hagyó lépések voltak a [[folyó]]k eltereléseelterelései, a területszerzés [[tenger]]ből a való területszerzés, a [[csatorna]]rendszerek kialakítása, a korábban [[mezőgazdaság]]ilag nem művelt területek, az ún. [[szűzföldek]] felszánátsafelszántása, és az [[erdőirtás]]ok. De idetartoznak az űrbéli[[űr]]ben lévő kutatóbázisok, a [[Tenger|tengerfenék]] és a [[Északi-sark|sark]]ok meghódítása is. Ezek mind megvalósíthatókmegvalósíthatóak, de gazdaságosságuk megkérdőjelezhető.
 
== Példák ==
*Egyes [[sivatag]]i [[éghajlat]]ú [[arab országok]]ban szánkópályákat építettek, illetve kiváló [[mezőgazdaság]]i [[mintagazdaság]]okat hoztak létre. Mindezt aránytalanul magas beruházási és üzemeltetési költségek mellett, amely soha nem fognak megtérülni.
 
*A [[Szovjetunió]]ban számos környezet-átalakító terv valósult meg. A modernizálás záloga a húszas évektől a számtalan [[vízerőmű]] építése volt.[[Moszkva|Moszkvát]] öt [[tenger]]rel kötötték össze, [[csatornarendszer]]ek segítségével.
 
*A [[gazdaság]]i- mellett súlyos árat fizettek emberéletben és kudarcokban azon hadvezérek és felfedezők is a [[történelem]] során, akik nem vették figyelembe egy adott terület [[domborzat]]i és [[éghajlat]]i viszonyait, vagy azok [[évszak]]onkénti illetve térbeli eltéréseit és nem látták el megfelelő felszereléssel az [[ember]]eket, illetve nem alkalmaztak megfelelő [[Technika|technikát]].
 
== Forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Földrajzi_nihilizmus”