„Naptevékenység” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
iw |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
*[[Koronakidobódás]]: a [[napkorona]] egy darabjának kilökődése a [[bolygóközi tér]]be.
A naptevékenységi jelenségek általában csoportosan fordulnak elő, a Nap ún. ''aktív vidék''ein. (Kivételt egyedül a protuberanciák egyik altípusát képező ''nyugodt
A flerek, koronakidobódások, valamint a protuberanciák egyes fajtái (pl. az eruptív protuberanciák) gyakran egymást kísérő jelenségek. Éppen a legnagyobb léptékű, leglátványosabb ilyen jelenségekben jelentkezik együtt az eruptív protuberancia, a fler és a koronakidobódás. Az ilyen látványos jelenségegyüttest újabban ''eruptív flernek'' szokás nevezni.
== A naptevékenység változásai,
A naptevékenység erősségét az egyes naptevékenységi jelenségek mennyiségére és méretére vonatkozó mérőszámokkal szokás jellemezni. A történetileg első és máig legszélesebb körban használt ilyen mutató a [[Wolf]]-féle [[napfolt-relatívszám]].
25. sor:
A napciklussal párhuzamosan kismértékű (ezrelék nagyságrendű) ingadozás tapasztalható a Földet ért napsugárzási fluxusban, a [[napállandó]]ban is. (Naptevékenységi maximum idején a napállandó is kicsit nagyobb.)
== A naptevékenység magyarázata ==
A naptevékenységi jelenségek a Nap mágneses terének anomáliáihoz köthetõk. Az aktív vidékek ott jelennek meg, ahol a Nap felszíne alól erős mágneses fluxuskötegek tolulnak fel a naplégkörbe. A nyugodt filamentumok pedig a Nap gyenge általános mágneses terének semleges vonalai fölött lebegnek. Az egyes aktivitási jelenségek részletesebb magyarázatára a megfelelő szócikkekben kerül sor.
36 ⟶ 42 sor:
* A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) [[bolygóközi mágneses felhő]] mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között [[mágneses átkötődés]] történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.
A közvetlen hatásokon túlmenően a naptevékenységnek hosszú távú földi hatásai is vannak. A naptevékenységnek a 11 éves napciklusnál hosszabb távú változásai kimutathatóan korrelációt mutatnak a földi átlaghőmérséklet változásaival ([[#refHaigh2003|Haigh 2003]]). A mai konszenzus szerint a globális felmelegedés 1900 és 1970
== Irodalom ==
*Stix M. (2002). The Sun. An introduction. Springer; 2nd ed. ISBN 3540207414
*Phillips J. H. (1995). Guide to the Sun. Cambridge University Press. ISBN 052139788X
*<cite id=refHaigh2003>Haigh J. R. (2003). Phil. Trans. R. Soc. Lond. A 361, 95-111. </cite>
*<cite id=refSolanki2004> Solanki S. et al. (2004). Nature 431, 1084-1087. </cite>
[[Kategória:Asztrofizika]]
| |||