„Naptevékenység” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kpetrovay (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
* Erős flerek idején jelentősen megnő a földi felsőlégkörben és bolygónk kozmikus környezetében a nagyenergiájú sugárzások erőssége. Ez elsősorban a röntgen- és gammasugárzásra vonatkozik, továbbá, ha a Föld a flerbõl kiinduló részecskenyaláb útjába esik, akkor a töltött részecskék (elsősorban protonok) áramára is. Ezek kárt okozhanak egyes műholdakban és űrszondákban; a töltött részecskék továbbá egészségi kockázati tényezőt jelentenek pilóták és űrhajósok esetében.
* A flereket kísérő [[rádiókitörés]]ek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és a radarok müködését.
* Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi [[magnetoszféra|magnetoszférának]] ütközve [[mágneses vihar]]t okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős kóbor áramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami olykor - elsősorban magas földrajzi szélességeken, pl. Kanada, Skandinávia - nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet.
* A magnetoszférában - a [[van Allen-övekbenövek]]ben állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a [[sarki fény]] néven ismert fényjelenséget okozva.
* A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) [[bolygóközi mágneses felhő]] mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között [[mágneses átkötődés]] történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.
 
A közvetlen hatásokon túlmenően a naptevékenységnek hosszú távú földi hatásai is vannak. A naptevékenységnek a 11 éves napciklusnál hosszabb távú változásai kimutathatóan korrelációt mutatnak a földi átlaghőmérséklet változásaival ([[#refHaigh2003|Haigh 2003]]). A mai konszenzus szerint a globális felmelegedés 1900 és 1970 közötti, lassabb ütemű fázisa elsősorban a naptevékenység ugyanezen időszakban mutatott erősödésére vezethető vissza. Az utóbbi évtizedek gyorsabb ütemű melegedésében viszont a Nap már alárendelt szerepet játszik ([[#refSolanki2004|Solanki et al. 2004]]).
 
 
== Irodalom ==