„Kőzetszövet” változatai közötti eltérés

Az üledékek[[üledék]]ek és az ezekből képződő [[üledékes kőzetek]] szerkezeti és szöveti bélyegeinek leírásával, képződésük feltételeinek és folyamatainak felderítésével, modellezésével és értelmezésével a [[szedimentológia]] tudománya foglalkozik (tárgykörei: az üledékek[[üledék]]ek kialakulása, az üledékek szállítás és leülepedés közbeni szétkülönülése, betemetődése, kőzettéválása). Az [[üledékes kőzetek]] szöveti paramétereit elsősorban az alkotókalkotórészek minősége (pl. vulkáni törmelék, sziliciklaszt /agyag, homok, kavics/, finomszemcsés mészanyag) és geometriai megjelenése (abszolút méretük, alakjuk, illeszkedésük, osztályozottságuk), illetve az ülepítő közeg minősége (szél, tenger vagy édesvíz, nyugodt vagy áramló víz, jég), valamint fizikai paraméterei (pl. vízhőmérséklet, áramlásáramlási sebességesebesség) határozzák meg.

Az [[üledékes kőzetek]] megjelenése - képződésük eltérő jellege alapján - kétféle lehet:

#kőzet- vagy ásványtörmelékek halmaza, melyet kötőanyag cementál össze - ilyenek például: '''[[piroklasztitok]]''', '''törmelékes üledékes (sziliciklasztos) kőzetek ''', '''[[karbonátkőzetek]]''' egy része,

#korábban oldatba került anyagok kicsapódásával/kiválásával keletkező ásványokból álló kőzet '''vegyi üledékes kőzetek'''. Alapvető szöveti jellemvonásaik nagyon hasonlítanak a [[magmás kőzetek]]éhez, de más ásványokból épülnek fel és gyakran nagyon finomszemcsések.

Definíció szerint két alapvető fázisból állnak - [[ásvány]]- és/vagy kőzettörmelékből[[kőzet]]törmelékből, valamint a törmeléket cementáló, [[diagenezis]] (kőzettéválás) során kialakult kötőanyagból[[kötőanyag]]ból -, melyeknek morfológiai, fizikai, kémiai és ásványtani tulajdonságai külön-külön képezik vizsgálatok tárgyát. A törmelékanyag szemcséi vagy darabjai közötti teret a kötőanyag nem minden esetben tölti ki hézagmentesen, azaz a kőzet porózus is lehet. A pórusok lehetnek zártak, vagy összefüggő hálózatot alkotók, mely tulajdonság többek között alapvetően befolyásolja a kőzetek víz- vagy kőolajtároló képességét ([[porozitás]]át).

#*minősége, ásványos összetétele - többnyire meszes, kovás, agyagos[[agyag]]os vagy [[hematitos]]-[[limonitos]] kötőanyagokkal találkozni a természetben

#*kristályodottsági foka - kovás kötőanyagú [[üledékes kőzetek]] esetében érdekes

#*minősége - milyen típusú [[ásvány]]- vagy kőzetfragmentumok[[kőzet]]fragmentumok fordulnak elő; ha többféle kőzettípust[[kőzet]]típust tartalmaz, akkor azok térfogatos részaránya, mely információt szolgáltat a lepusztulási területről, azaz az [[üledék]] képződésének egykori környezetéről

#*felületén található mintázatok - speciális szállítódásra utaló jelek pl. szélfútta [[homok]] vagy gleccsertörmelék

A törmelékes üledékes kőzetekkel ellentétben - melyeknek szerkezete és szöveti tulajdonságai az üledékképződési környezet fizikai paramétereit (pl. szállítódás módját, sebességét) tükrözi - a '''[[karbonátkőzetek]]''' szerkezete, valamint kőzetszövete elsősorban az üledékgyűjtő medencéről és annak egykori élővilágáról árulkodik. Mai analógiák alapján megállapítható, hogy a karbonátkőzetek többsége - a lebegő és az aljzaton-aljzatban élő szervezetek [[kalcit]]- vagy [[aragonit]] kiválasztásának köszönhetően - sekély és meleg tengervízben képződött.

*'''[[mésziszap]] (mikrit)''': 1-4 µm átmérőjű kristályok, ami a [[biogén]] mészanyag aprózódásával képződik

#*intraklasztok - az üledékképző medencében képződött, áthalamozott, újraülepedett darabok (klaszt=töredék, görög)

#*oolitok - 2mm2 mm-nél kisebb átmérőjű, [[abiogén]] eredetű

#*pizolitok - 2mm2 mm-nél nagyobb átmérőjű, [[abiogén]] eredetű

#'''meszes vázdarabok''': teljes [[mikrofosszília|mikro]]- vagy megafossszíliákmega[[fosszília|fossszíliák]]; váztörmelék darabok; mésziszap mérettartományú mészvázból származó szemcsék, domináns típusaik geológiai koronként változnak

A karbonátkőzetek '''szöveti osztályozása''' a karbonátszemcsékkarbonátos alkotórészek genetikai összetételén alapul (Dunham, 1962):

#a karbonátkőzetben[[karbonátkőzetek|karbonátkőzet]]ben felismerhető a kiülepedéskor kialakult szerkezet

#* kiülepedéskor az alkotóelemekalkotórészek nem kötődnek egymáshoz

#**'''mudstone''' - uralkodóan mésziszapból áll, benne a mészszemcsék részaránya <10%

#* kiülepedéskor az alkotóelemekalkotórészek egymáshoz kötődnek

#**'''boundstone''' - különféle építő (pl. [[korallok]], [[algák]]) vagy bekérgező (pl. [[Bryozoa|bryozoák]]) szervezetek által kiválasztott mészanyag építi fel a kőzetet

#a karbonátkőzetben[[karbonátkőzetek|karbonátkőzet]]ben nem ismerhető fel a kiülepedéskor kialakult szerkezet - ilyen esetekben a fizikai paraméterek (pl. [[szemcseméret-eloszlás]]) és [[diagenezis|diagenetikus]] bélyegek alapján jellemzik a szövetet