„Arisztotelész filozófiája” változatai közötti eltérés

→‎A hülémorfizmus tana: nyelvi korszerűsítés
(→‎A hülémorfizmus tana: nyelvi korszerűsítés)
 
==== A hülémorfizmus tana ====
Az érzéki,érzékszerveinkkel úgymondfelfogott, változékony„érzéki” dolgok Arisztotelész szerint változékonyak, esetlegesesetlegesek, létezhetiklétezhetnek is, nem is, és. azértEzért az igazi tudás tárgya csak az érzékietlen„érzékietlen” lehet, melyetamelyet fogalmainkban gondolunk. Minden változás föltételez változatlant, szubsztrátumot[[szubsztrátum]]ot, melyamely valamivé lesz;. eE szubsztrátumot nevezi anyagnak,Arisztotelész '''hylé'''-nek[[anyag]]nak (ejtsd:az általa használt görög szó a ''hülé'');, a tulajdonságokat pedig, melyeketamelyeket a szubsztrátum fölvesz, formának,„formának” (Arisztotelész szava az '''eidosz'''nak). A változás abban áll, hogy az anyag formájátvalamilyen formát vesz öltifel, azértezért a forma a dolog valósága, a forma a valóság, (''entelecheia,'' vagy ''energeia;''), az anyag pedig a lehetőség (''dynamisdünamisz'').
 
Az anyag, haanyagot minden formától megfosztva gondoljuk, ''első anyagnak'' neveztetiknevezi, melyamely magában nem létezik, pusztán elvont fogalom. A formák ellenben öröktől fogva vannak, de nem a dolgokon kivülkívül, hanem a dolgokban. A szerves egységet Szervesalkotó testeknél a forma egyszersmindegyszerre a cél és a mozgató ok. AzértArisztotelész a főelv:elve ezért a forma- és anyag viszonya. Az anyagból származik a természeti szükségesség, (''ananké'') és a véletlen, (''tyché'';). azAz anyag a dolgok tökéletlenségének végső forrása, ezen alapszik az éginek a földitől, a himnek a nőneműtől stb. való különbözésekülönbsége. LátniA való,rendszer hogytovábbi részleteit Arisztotelész itt bizonyos homályhomályban van;hagyja: az anyag külön elv a forma mellett, és a szubsztanciaszubsztanciát majdhol a formával, majdhol az egyes valóvallétező egészével tétetikteszi egyenlővé.
 
Ehhez járul Arisztotelész harmadik metafizikai fogalma, a mozgás, (''kinéziskinézisz''). A mozgás szerinte nem egyéb, mint a lehetségesnek valósággá való válása. Ez azonban föltételez mozgatót, ez pedigami csak forma lehet, mig a mozgatott pedig csak anyag. A mozgás soha semsohasem keletkezhetett, örökké valóörökkévaló. A mozgás utal egy első mozgatóra, melyamely maga nem mozgatott valólétező, mely teháthanem anyagtalan, tiszta forma, tökéletes valólétező, a lét betetőzése. Ez a világ végső célja, a szellem, a gondolkodás, (''núsz''). A mozgás végső oka tehát az istenség, a„az magaönmagát magátelgondoló gondoló észész”. PusztaEz puszta létezésével hat ez a világra;. őŐ az abszolutabszolút tökéletes valólétező, a legfőbb jó, melyamely felé minden törekszik; ő. tőleŐtőle függ a világ rendje, összefüggése, élete. Egy a világra irányuló isteni akaratot, teremtő erőt és ennek a világba való közvetlen és személyes beavatkozását Arisztotelész nem ismeri el.
 
=== Természetfilozófiája ===